|
|
|
|
 |
najahuha
 2006-08-06 23:02:50
|
119
|
A Visocica-domb közel 220 méter magas, alapja nagyjából 400x400 méter. Az Egyesült Államokban élő Osmanagic, aki számos régészeti ásatást látogatott végig világszerte, hasonlónak tartja a szerkezetet a mexikói piramisokhoz, melyek i.sz. 200 környékére datálhatók és szintén kettesével építették őket, a Napot és a Holdat szimbolizálva.
A Visoko Történelmi Örökségek Múzeuma által vezetett ásatások 200 napot vesznek igénybe, az első eredményekre három hét múlva számítanak a szakértők. A múzeum igazgatója, Senad Hodovic biztos a sikerben és már azon gondolkozik, hogyan elemezzék a felfedezett szerkezetet készítői és építésének időpontját tekintve. Hodovic éveket töltött a régészeti kutatásokhoz szükséges engedélyek beszerzésével, bár az ő eredeti célja egy a történelmi feljegyzésekben szereplő középkori bosnyák város maradványainak felkutatása volt.
A piramis-mánia mindenesetre új lendületet adott a gazdaságilag halódó Visoko városkának, melyre sok más település mellett szintén rányomta bélyegét az 1992 és 1995 között zajlott boszniai háború..
_____________________________________________________________
magasság: 220 m
oldalél : 400 m
Ha az egyiptomi piramisoknál alkalmazott számításokat vesszük alapul:
400 * 4 = 1600
1600 / 3.1416 = 509.29 ( átmérő )
509.29 / 2 = 254.64 m ( sugár)
254.64 - 220 = 34.64 m
Azt kell hogy mondjam, a "PIRAMIS" magassága a SZÁMÍTOTTÓL 34.64 méterrel kevesebb.
Két lehetőség van:
1.) Tényleg ekkora a KÉPZŐDMÉNY
2.) Mások a valódi méretek: a FÖLDtöltést nem szabad beleszámolni !
ÜLEDÉKként valamennyi földréteg szóba jöhet, de ha --- MONDJUK 8 méter vastag földréteg van a képződmény oldalán a csúcsig, és ezt le kell vonnunk, a "lábazatnál" a földtöltést szintúgy, ekként a piramis-alapél akár ugyanúgy ( 16 méterrel mélyebben) 400 méter vagy még több is lehet.....vagyis csak a magasságot javítottuk: levontuk a borítóréteget, és a hegylábnál az "elhordott" üledékréteggel pedig növeltük a magasságot: 220-8=212 ,
212+ 16 = 228 méteres magasság jön ki....
Összefoglalva:
1.) Célszerű lenne a hegy tövénél a"PIRAMIS" lábazatát megtalálni
2.) Pontosabb méréseket végezni a borító földréteg nélkül
Gondolom mindez szóba jött, csak idő és pénz kérdése ennek elvégzése.
Nyilvánvaló, hogy annak valószínűsége, miszerint egy HEGYképződményben a piramisokra leírható szabályok 2 %-os HIBAhatáron belül létrejöjjenek, gyakorlatilag NULLA. ( Esetleg valami nagyon szabályos vulkanikus tevékenység eredményeként lehetne elképzelni...)
|
|
A hozzászólás:
 |
|
najahuha
2006-08-06 22:13:46
|
118
|
Kedves Mathy !
Köszönöm .
Továbbá:
A Kr.e. 5000-4000 környékén is elég "FORGALMAS" hely a mai Boszniai térség:
http://www.dainst.org/index_930_de.html
 Neolitikum Boszniában... |
|
Előzmény:
|
|
Törölt nick
2006-08-06 20:38:28
|
117
|
| Kedves Najahuha!
"Vajon mennyi a valószínűsége annak, hogy a TERMÉSZET az ÉGTÁJaknak megfelelően ilyen "LEGYALULATLAN" "KÉPZŐDMÉNYT" hozzon létre ?"
Semennyi.
A XIX. század végén a nem hivatalos tudományosság úttörőjét (az atlantilógia atyját), Ignatius J. Donnellyt az akadémikusok kinevették nézetei (pl. egy egyetemes világcivilizációra, ideális városra vonatkozó nézetei) miatt. A helyzet azóta sem változott.
Pár éven belül azonban feltárulhatnak az elfeledett világok titkai Boszniában. Ezzel más megvilágításba helyezve a világ más helyeinek mágikus helyszíneit. Hogy a tudomány számára is egyértelmű legyen Atlantisz öröksége.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
