|
|
 |
staubach
 2006-08-04 13:47:50
|
103
|
| Most ráérek,ugyhogy még folytatom: A bizánci hetaireához(testőrgárda)hasonló külföldiekből álló katonai kíséret már Géza korától is biztosan létezett ( normannokról nem esik említés) a krónikák szerint ugyanis utóda István 997-ben már németek segítségével győzte le Koppányt. Az államalapítástól,folyamatosan jöttek fegyvereseikkel az advenák(jövevények),s a külfödről érkező királynék kíséretében számos vitéz érkezett . Sokan közülük beházasodtak magyar nemesi családokba,s számos nagyúri nemzettséget alapítottak(pl. Gutkeled,Hontpázmány,Rátót ) Akárcsak Bizáncban,itt is ezek a jövevények jártak élen a nyugat-európai nehézfegyverzet és lovagi harcmodor elterjesztésében.Jelentőségében azonban a királyi dandár nehézlovasságának létszáma csekély volt,valszeg alig haladta meg az ezer főt. A királyság haderejének harmadik részét a határok menti letelepedett segédnépek alkották. Az ország határait a X.sz.óta természetes és mesterséges védművek rendszere , a gyepűk vonala védte , melybe épp úgy beletartozott a Kárpátok hegykarélya,a Rába folyó mocsaras ártere , mint a kiterjedt földsáncok és a kis várak a Dunántúlon.E védővonal előterét,a gyepűelvét(gyepűn túli terület) s az országba vezető utak átjáróit , a kapukat a határvidékre telepített fegyveres őrök felügyelték(latin források szerint sagittariusnak és speculatornak nevezett lövők és kémlelők. Ezek a szavak ismerősek lehetnek még a római időkből!) ,akik a határvármegyék ispánjainak voltak alárendelve. Úgy tűnik,hogy a X-XI.században keletről érkező steppei népek jelentős része-akárcsak Bizáncban- ebbe a határőrszervezetbe tagolódott be. A legnagyobb tömegben érkezők a Besenyők voltak. Folyt köv. |
|
A hozzászólás:
 |
|
staubach
2006-08-04 13:27:28
|
102
|
| Na Írom,de a honfoglaláskori hadszervezetről is van néhány infóm,de ez nem az a topic szerintem. Az államalapítás utáni haderő gerincét a királyi várszervezet alkotta. István alatt , a földek többsége királyi tulajdonú volt, és eme birtotkok igazgatási és katonai központjai az országosan kiépített földvárak voltak. E várak és a szolgálatukra kirendelt és a földeken lakó szolganépek, élén a király nemesi megbízottai a várispánok álltak. A szétszórt várföldek határán(megyéjén) belül elterülő területet vármegyének hívták. E vármegyék száma az Árpádkorban foly.nőtt. A XII:sz.-ban már, hetvennél is több volt. Az itt élő szabadokat,és a többi királyi birtok népét,a megye központjában élő várispánok igazgatták. Megyés ispánként ők vezették hadba a vármegye csapatát. Ezek igen sok jogállású embert igazgattak. Míg az államalapítás korában a magyar társadalom még két nagy rétegre oszlott,katonáskodásra kötelezett szabadokra és a szinte rabszolgasorban élő szolgákra,a XI:sz.-ra számos átmeneti csoport jött létre e két szélsőség között. A legtöbb szabadsággal a várak tisztviselői , a várjobbágyok rendelkeztek, akik háború idején fegyverrel szolgáltak az ispán alatt , rajtuk kívűl a várnép egyes tagjai is katonáskodtak. A XII:sz. elején Kálmán jelentős haderőreformokat hajtott végre. A szabadokat,akik nem tudtak eleget tenni a hadakozás kötelmének, továbbra is adóztatta,míg a hadakozó népet,felmentette e kötelem alól. A tehetősebb szabadok,továbbra is személyesen teljesítettek hadi szolgálatot,míg a szegényebbek közül többnek kellett összefogni,hogy egy harcost felszereljenek.Freisingi Otto püspök leírása szerint a XII.sz. közepén nálunk kilenc paraszt küldte hadba a tizediket,vagy hét a nyolcadik társát. Ennek a rendszernek a nyomai ,még a következő évszázadban is fellelhetők voltak. Háború idején az ispánok kötelesek voltak katonát állítani magánbirtokai után is. Akiknek jövedelme elérte a száz pensát ( ezüstdénárt) egy páncélos lovast,akinek csak negyven volt,az egy könnyűfegyverzetű lovast.Ennek ellenére a megyei csapatok zöme továbbra is könnyűfegyverzetű lovas volt-feltételezhetően lovas íjász. Mellettük a királyi dandár képviselte a nyugati tip. nehézlovasságot a hadban. Ez az első rész,folyt köv. ha érdekel valakit! |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
