|
|
|
|
 |
Kis Ádám
2006-08-04 14:16:19
|
807
|
Kedves egymutáns!
Bizony, kellemetlen, ha magyarul kell írnod. A szenvedő szerkezet hiányát azonban bizonyára csak a fordítás során érzed ilyen élesen. A fordítás kétmenetes munka - először elkészül egy, az eredetihez tapadó félmagyar változat, utána pedig létrejöhet a magyar szöveg belőle.
Egyébként a magyar nyelv is tud szenvedő szerkezeteket alkalmazni a szenvedő igeragozás nélkül is. Akár az általános alany, akár a helytelenül kifogásolt állapothatározói igeragozás segítségével, de egyéb lehetpőségek is vannak.
A tegezés-magázás konvenció kérdése, a mi fordítói gyakorlatunkban igyekszünk a második személyű formákat kerülni, helyette harmadik személyt alkalmazunk, alkalmanként megnevezve az alanyt.
Kis Ádám |
|
A hozzászólás:
 |
egy mutáns
2006-08-04 12:21:49
|
805
|
Mindkettőtöknek nagyon szépen köszönöm.
De miért nem használtatik?
Régies: tehát régen használtatott, biztos jól használható volt.
Szóval, szerintem szegényebb így a nyelvünk. Néha fordítok műszaki szöveget angolból, németből, szinte minden második mondat szenvedő. Én meg azzal szenvedek, hogy ki(k) és hányan indították pl. be a berendezést, tegezzem-e őket, vagy magázzam(-e?).
Üdv: egy mutáns |
|
Előzmény:
 |
hacso
2006-08-04 12:01:38
|
804
|
További finomítás: A t-re végződő igék a magánhangzóval kezdődő képzőalternánst választják, ha az igető több mássalhangzóra végződik, pl. gyűjt+etik, márt+atik, halaszt+atik, teremt+etik választ+atik. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|