Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2006-08-04 14:16:19 807

Kedves egymutáns!

 

Bizony, kellemetlen, ha magyarul kell írnod. A szenvedő szerkezet hiányát azonban bizonyára csak a fordítás során érzed ilyen élesen. A fordítás kétmenetes munka - először elkészül egy, az eredetihez tapadó félmagyar változat, utána pedig létrejöhet a magyar szöveg belőle.

 

Egyébként a magyar nyelv is tud szenvedő szerkezeteket alkalmazni a szenvedő igeragozás nélkül is. Akár az általános alany, akár a helytelenül kifogásolt állapothatározói igeragozás segítségével, de egyéb lehetpőségek is vannak.

 

A tegezés-magázás konvenció kérdése, a mi fordítói gyakorlatunkban igyekszünk a második személyű formákat kerülni, helyette harmadik személyt alkalmazunk, alkalmanként megnevezve az alanyt.

 

Kis Ádám

A hozzászólás:
egy mutáns Creative Commons License 2006-08-04 12:21:49 805

Mindkettőtöknek nagyon szépen köszönöm.

De miért nem használtatik?

Régies: tehát régen használtatott, biztos jól használható volt.

Szóval, szerintem szegényebb így a nyelvünk. Néha fordítok műszaki szöveget angolból, németből, szinte minden második mondat szenvedő. Én meg azzal szenvedek, hogy ki(k) és hányan indították pl. be a berendezést, tegezzem-e őket, vagy magázzam(-e?).

Üdv: egy mutáns

Előzmény:
hacso Creative Commons License 2006-08-04 12:01:38 804
További finomítás:
A t-re végződő igék a magánhangzóval kezdődő képzőalternánst választják, ha az igető több mássalhangzóra végződik, pl. gyűjt+etik, márt+atik, halaszt+atik, teremt+etik választ+atik.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!