|
|
|
|
 |
LvT
2006-07-25 19:05:09
|
611
|
Kedves vadász2!
Nincs közük egymáshoz. A magyar nyelvjárásokban létező rostok főnév – amely a rostokol ige alapja – eredeti jelentése ’pihenőnap’. Így a rostokol is eredetileg ’pihenőnapot tart’ jelentésű volt. E szó eredetileg a katonaság műszava: a hosszabb menetelés közbe iktatott pihenőnapot jelölte, nem volt köze a kereskedelmi szaknyelvhez. A katonai eredetnek megfelelően a szó forrása is német, de nem a Rostock helynév, hanem a Rasttag összetétel (< Rast ’pihenő, szünet, megszakítás’ + Tag ’nap’).
P.S. Rostock neve egyébként a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint jóval a Hanza-kor után jelenik meg magyar forrásokban először leírva: 1620 Rostochium (latinosított alak), 1757 Roſtochi (melléknévi származék). |
|
 |
Törölt nick
2006-07-25 18:56:51
|
610
|
Kedves vadász2!
Hiába rostokolhattak oly sokan Rostockban, a rostokol és a Rostock városnév között aligha áll fenn etimológiai összefüggés, az viszont a TESZ alapján kétségtelen, hogy a magyar rostokol német eredetű szó (a ném. Rasttag szóból ered). |
|
A hozzászólás:
 |
vadász2
2006-07-25 17:20:54
|
609
|
Kedves topikozók!
Korábban már felmerült egy példa erejéig Rostock város neve. Érdeklődni szeretnék, hogy van-e köze ennek a kelet német kikötővárosnak a magyar rostokol igéhez. Kapcsolatunk a várossal feltételezhető, ugyanis egykor a Hanzához tartozott és a korábban már ki tárgyalt szász Lipcse és sziléz(iai) Boroszló városokon (melyek fontos kereskedelmi csomópontok voltak a Hanza és Közép Európa közötti kereskedelemben) keresztül nem csak áru, de kereskedő is eljuthatott Magyarországra, vagy éppen magyar kereskedő Rostockba. (ahol mint az ige is mutatja, sokat kellett várakozni:)) |
|
Előzmény:
 |
Törölt nick
2005-10-22 19:19:37
|
568
|
Kedves rumci, ezt nem egészen értem. Mi keveredik mivel? A [sekszpír/sékszpír] az eredetit megközelítő, de korrekt módon elmagyarosított kiejtés. A [stressz] pedig alighanem azért nem sztres(s)z, mert az idegen szavakban német hatásra hajlamosak vagyunk a szókezdő st/sp betűpárt [st]-nek ill. [sp]-nek ejteni. Ezért mondunk pl. [státusz]-t a latin kiejtés alapján indokolt [sztátusz] helyett. (Akik nem tudják, hogy az st/sp betűpár "sht"/shp" kiejtése a németben csak a szó elején szabályos, azok a Rostock [rosztok] városnevet is [rostok]-nak ejtik — netán még németül beszélve is —, bár lehet, hogy ez olyan elfogadható magyaros kiejtés, mint amely az ostrom típusú szavak esetében régtől fogva természetes.)
Az Oszi által kifogásolt, szembetűnően (és ezért kifogásolhatóan) hibrid kiejtés és az eredeti nyelvnek (pontosabban az abban irányadó "művelt" kiejtésnek) hajszálpontosan megfelelő kiejtés között magyar beszédünkben létezik egyfajta aurea mediocritas: a [sékszpír] mellett ilyen pl. a [nyú jork], a [losz andzselesz]. Ezek a formák ésszerű kompromisszumot jelentenek az eredeti kiejtés és a magyaros kiejtés között, lehetővé téve többnyire azt is, hogy a "középutas", tehát valamelyest magyarosított kiejtés alapján a szó eredeti írásképe a magyar beszélő számára sejthető legyen (Lódz esetében ez utóbbi szempont éppenségel releváns lehet...).
A skálán persze sok átmeneti fokozat van. A [nyú orlinz] pl. egészen közel áll az eredeti kiejtéshez (itt kimondottan hibrid és így hibás lenne a [nyú orléan], amit speciel már hallottam egy nagyon művelt, ámde az angolszászokat nem annyira kedvelő magyar ember szájából!), míg az eredetihez való közelítés igénye annál kevésbé tükröződik az [arkanzasz] kiejtés esetében. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|