Keresés

"a TSZ mint nagyüzem sikeres volt."

Nem érted, hogy pünkt mint nagyüzem nem volt az?? A '20-21-es és '45-ös földosztás után létrejött törpebirtokokhoz képest igen, hogyne; a TSZ bírta a nagybirtok minden előnyét ezekkel szemben. A nagyüzemi megoldások közül viszont szinte a lehető legrosszabb volt. A mostani híreket hallgatva meg lehet nézni, milyen következményei lettek Franciaországban egy több tízezres baromfitelep bezárásának a madárinfluenza után. Két  ember rokkant bele időlegesen; nálunk ez a kollektivizálás utólagos áldásai miatt legalább három falut taccsra tett volna. Hol beszélünk akkor még az egyéni érdekeltség hiányáról, az utolsó rozsdás csavarig leamortizált gépparkokról, vagy a szétlopkodott eszközökről..

"egyáltalán a paraszt mint élőlény anakronizmus a XXI. században"

Én vagyok a hülye, de ezt nem értettem.

"mára a föld újra kedvező módon koncentrálódik az agrávállalkozók kezén."

Az ocsú meg kihullott a búzaszálak közül. Ez egy előremutató folyamat.

"Igaz azt a koncentrációt amilyen a TSZ-ek idején volt sajnos még jóideig nem fogja elérni."

Téves; ez a piaci versenyt zárná ki minél hatékonyabban. A sok vegyszar kontra bioélelmiszer mérkőzés ennek csak egy része.

"A többi üres hanta."

Na, hja; osztani én is tudom nagy rössel az észt, de a tűzhöz pár lépéssel közelebb azért hadd vindikálhassak rá valami jogot..(

És? Ez miben érinti azt a tényt, hogy a TSZ mint nagyüzem sikeres volt. Hogy el kellett viselnie a szociális funkció ellátását is azon a privatizációja változtatott volna. Legkésőbb akkor kirúgtak volna minden fölösleges embert.

A többi üres hanta. Nyilvánvaló, hogy a TSZ-ek létrehozásánal voltak anomáliák, ugyanakkor a kisbirtokos parasztság, de egyáltalán a paraszt mint élőlény anakronizmus a XXI. században. Nincs rá szükség, ha létezik fel kell számolni. De a rendszer amiben élünk, tehát a civilizáció nem is engedi a létét. Hiába osztották ki a földet az idióta Antall idején mára a föld újra kedvező módon koncentrálódik az agrávállalkozók kezén. Igaz azt a koncentrációt amilyen a TSZ-ek idején volt sajnos még jóideig nem fogja elérni.

A nagybirtoknak nincs alternatívája.

"Nem."

Pedig igen. Annak az  időszaknak az eredményei, amit jobbára a 'magyar falu újjászületésének' neveznek, elsősorban nem a tészesesítésnek tudhatók be. A földkérdést az urbanizáció és az addigi vidéki lakosság majd' felének a városokba áramlása szállította le alacsonyabb ingerküszöbre. Az ötvenes-hatvanas évektől így szabadult fel a falusi erőforrásoknak egy meghatározó része, a termelői tevékenység jóval szűkebb körre koncentrálódott, a per főre számítva megnövekedő munkaigényt pedig lenyomta a technikai invesztíció. Ez lett volna az az időszak, amikor a jó természeti adottságokkal és komoly agrokultúrával bíró magyar mezőgazdaság valóban világszínvonalra állhatott volna át. A téesz, minden előnye mellett, épp ezt fékezte le: az egész rendszer a mindenáron való foglalkoztatásra épült, a felfutó termelésből pedig ideig-óráig pótolni tudták az ebből eredő veszteségeket. Aztán az egész rendszer a kiötlőivel együtt oda került, ahová való, a történelem szemétdombjára.

Írtam már itt a fórumban orál históriát a témában. Amikor 1960-61 körül a falunkban az utolsó ellenálló parasztot is berugdosták a téeszcsébe, öregapám, írástudó emberként, felvállalta a lakosság kárainak orvoslását, már' persze a lehetőségek szerint. Még az 'új kor' legelején hívták ki a nagyüzem hevenyészve összetákolt központi istállójához, ahol a falusiak elkobzott lovait őrizték. A gondozássukkal megbízott ember épp a kocsmában múlatta az időt, miközben a lovak a szomjhalál küszöbén álltak; az előző tulajok, akik gyakran egyetlen komoly értékükként gondozták őket, sipákolva próbáltak segítséget kérni.

Persze, hogy jó volt a TSZ azoknak, akik se addig, se azután nem rendelkeztek földdel, mégis hajlandóak voltak órákat robotolni; meg azoknak, akiket mifelénk csak 'sumákoknak' neveztek és akiknek az elvtársak előre beprogramozott módon fizették ki a járandóságukat a nagy büdös semmiért.