|
|
|
|
A hozzászólás:
 |
kuri
2006-07-04 12:48:00
|
275
|
Kedves Pesonata!
Sajnos a könyvek, szakirodalmak, kutatások csak alapot tudnak adni a velős részét a szülőnek a szakemberekkel kell megtalálni, hogy mit hogyan kell csinálni. Volt amikor nekem volt, amikor a gyereknek nem volt szimpatikus a szakember, tovább léptünk...kerestünk másikat...Most jó kezekben vagyunk (az óviban minden lehetőség megvan -óvonő asszintens, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus ) soha nem volt szükségünk pszichiátriai kezelésre, addig küzdöttem a gondokkal és probáltam megoldani, mert akartam megoldani, hogy még gyógyszerezni se kelljen. Persze kínok kínját eltem át, a poklot is megjártam, DE MEGÉRTE. Van olyan autista kisfiú aki ugyanúgy kezdte, ugyanazon a szinten volt, mint a lányom - mégis "fogyatékos" iskolába kell járnia- mert nem jó helyen jártak vele a szülők és későn került megfelelő szakemberhez a gyermek (6 évesen autista kutató csoport, mi 2,5 évesen)...Nekem kinyílt a fiú és a szemembe nézett...Nem ő volt az egyetlen autista aki rám nézett és rám mosolygott a szülők teljes megdöbbenésére...Hát ezt nem lehet tanulni!!!, könyvekből olvasni....ezt érezni kell!!!, hogy mikor van a megfelelő pillanat és azt elkapni. Megtanultam dekódolni a gyermek üzetneteit, de most új dekodert kell találnom:), idősödik, fejlődik, változik és ez ezzel jár. Sok munka áll mögöttünk, de szívesen segítek másoknak, hogy a plusz körök futása helyett a rövidebb úton tudjon haladni.... |
|
Előzmény:
 |
personata
2006-07-04 08:18:55
|
274
|
Ahogyan több hozzászólást visszaolvastam már látom, hogy akitől áttettem a komoly szakértelemmel bíró szöveget, itt is megfordul. Így történt az, hogy olyat hoztam a tudomásodra, amit már egyébként is tudsz.Sebaj, csak szerettem volna jót cselekedni, láttatni, hogy amit elkezdtél az folytatódik és nem volt hiába!:)  |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|