Keresés

Részletes keresés

surányi pál Creative Commons License 2008-04-21 10:35:52 258
 

T. Érdeklődő érintettek!

Folytatnám, hogy jogilag miért kockázatos a szociális ügy intéséséhez tartozó ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv felvételét, azaz KÖRNYEZETTANULMÁNY /KT/ elvégzését meggátolni.

Én is arra bíztatom az ALF-tagokat, hogy NE engedjék meg a KT elvégzését.

Mármint ha az ápolási díj, fogyi-tám, fogyi-járadék, emelt csal. pótlék, közgyógyellátás stb nem a család vagyoni, jövedelmi viszonyai alapján, hanem a közeli hozzátartozó fogyatékosságára, betegségére, sérültségére vagy egészségtelenségi állapotára tekintettel alanyi jogon járna.
VISZONT tudnotok kell, hogy a szociális törvényben benne VAN a KT!

Az LB és az alkotmánybíróság honlapján viszont az Indítványok között a környezettanulmány jogszerűségét senki sem támadta!

A most hatályos jogtárban a keresőprogram a környezettanulmány* szót 70 joganyagban találja meg.

Például ezekben. 

1.,

1997. évi XXXI. törvény

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

40. § (2) A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 39. §-ban foglaltakon túl

f) felkérésre környezettanulmányt készít,

    Egyéb eljárási szabályok

    127. § (1) A települési önkormányzat jegyzője vagy a gyámhivatal - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a hatáskörébe tartozó ügyekben az eljárást hivatalból is megindíthatja.

    (2) Az eljárásban a képviseleti jogosultságot közokirattal [Pp. 195. § (1)-(2) bekezdés] vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal [Pp. 196. § (1) bekezdés)] kell igazolni.

    128. § (1) A gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a szülőt és más törvényes képviselőt, a gondozót, a korlátozottan cselekvőképes személyt és az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket, továbbá minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani, valamint - szükség szerint - a gyermek más közeli hozzátartozóit. A meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.

    130. § (1) Ha az eljáró szerv a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat jegyzőkönyvben (a továbbiakban: környezettanulmány) rögzíti.

    (2) Az eljáró szerv az eljárásban felhasználhat más hatóság, illetőleg családvédelemmel foglalkozó más szerv vagy személy által készített környezettanulmányt is, feltéve, hogy annak elkészítése óta 6 hónap még nem telt el.

    (3) A gyámhivatal megkeresheti a települési önkormányzat jegyzőjét, hogy a kérelmezőnek az (1) bekezdésben megjelölt körülményeiről készítsen környezettanulmányt.

    (4) Az eljáró szerv a bíróság és az ügyészség megkeresésére környezettanulmányt készít.

    (5) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül értesíti az eljáró szervet.   

    131. § (4) Ha a helyi önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a 129. § (2) bekezdése szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 70%-át, a valós jövedelem az igazolt fenntartási költségek figyelembevételével kerül megállapításra.

    135. § (1) A 15. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak:

    (3) A személyes gondoskodást nyújtó (1) bekezdésben meghatározott szervek és személyek a gyermek nevelkedésének megtervezését az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú - külön jogszabályban meghatározott - környezettanulmány, elhelyezési javaslat, egyéni elhelyezési terv, egyéni gondozási-nevelési terv alapján végzik. A (2) bekezdésben meghatározott adatkörök pontos tartalmát a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi nyilvántartás rögzíti.

---------

2.,

331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről

A települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatásköre

3. § (1) A települési önkormányzat jegyzője

c) a városi gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben leltározási feladatokat végez, környezettanulmányt készít, valamint közreműködik a gyámhivatali határozatok végrehajtásában,

g) megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát,

h) megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt, tartásra köteles hozzátartozó kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságát,

j) közreműködik a gondozási díj, valamint a megelőlegezett gyermektartásdíj behajtásában,

-------

3.,

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

    31/G. § (1) A 31/F. § szerinti segélykérelmet a biztosított a lakóhelye szerint illetékes MEP-nél nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított személyes adatait és a TAJ számát. A kérelemhez csatolni kell a biztosított egészségi állapotára, kezelésére vonatkozó és a kérelemmel összefüggő egészségügyi dokumentációt, továbbá a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - megszerzett jövedelemről.

    (3) A segélyezési eljárás során, a körülmények tisztázása érdekében a biztosított lakóhelye szerint illetékes MEP környezettanulmányt végezhet.

----------

4.,

1991. évi XX. törvény

a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről

140. § (1) A jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre:

(2) A jegyző feladata és hatásköre:

e) intézi a hatáskörébe tartozó /.../ kérelmeket, teljesíti a hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos megkereséseket, megkeresésre környezettanulmányt készít;

---------

5.,

5. § (1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. /.../.

(6)* Ha az önkormányzat vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az (1) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

* módosította a 2004. évi CXXXVI. évi törvény 73. § (9) a) pontja és a 2007. évi CXXI. törv. 3. § (1) bekezdése. 

-------------------

6.,

358/B/2000. AB határozat mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatáról a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vonatkozásában, valamint Győr Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2006. (II. 24.) Ök. rendelete 27. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

/.../

1. Az Alkotmánybíróság a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény vonatkozásában a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2006. (II. 24.) Ök. rendelete 27. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

/.../

3. Az Ör.2. hivatkozott rendelkezése: „27. § (...) (5) A (3) bekezdés szerinti jogosultság esetén a kérelem elbírálásához az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság által végzett környezettanulmány szükséges.

/.../ Budapest, 2007. október 29.

--------

A felajánlott 5 ezresre ezért én nem pályáznék...

Goldner Ibolya Creative Commons License 2006-07-15 14:44:41 252

Kedves Pál!

 

Évek óta panaszkodsz, hogy Téged bántanak, miközben Temagad évek óta ellenem áskálódsz.

De lelked rajta.

Megpróbálom. hátha egyszer hajlndó leszel elolvasni és értelmezni is, amit Írok.

 

Sehol nem irtam azt, hogy a KT általában soha és sehol nem szabad.

 

Egy konkrét helyzetről irok.

 

Van a súlyosan fogyatékosokra tekintettel megállapitott ápolási dij - lanyi jogon.

 

Én csak és kizárólag erről irok.

 

Az Alkotmánybiróság több esetben leirta:

 

Az alanyi jogon járó ápolási dij esetén, a jogosultság fennállásakor az ÖK KÖTELES megállapitani.

Az ÖK-nak nincs mérlegelési joga, max. annyi, hogy többet ad a kötelezőnl.

 

És sokszor leirtam:

esetemben az ÖK a jogosultságot nem vonta kétségbe, elismerte.

Csupán egyebeket is követelne, amihez nincs joga.

 

Ezt már belátták és jövedelem igazolás. KT nélkül kapom most már az ápdijamat.

 

Nagyon méltánytalannak tartom, hogy ma Neked MÉG nem jár.

Minden erőmmel azon vagyok, hogy Neked is meg a hozzád hasonló helyzetben lévőknek is járjon.

 

Irigységből nem pont engem kellene folyamatosan szapulnod.

 

Amúgy hálás köszönet, hogy támogattad a népikezdeményezést, és remélem a népszavazás kiirását is támogatni fogod.

 

Biztos az ügyetlenségünk, de egyéb más is szerepet játszhat abban, hogy alakulásunk óta csak ezt sikerült elérnünk:

 

1) az ápolásidijra jogosultak egyrésze igényelhet kiemelt - kb. havi 9000 Ft plusz - ápolási dijat.

Az már nem a mi bűnünk - remélem- hogy egyes ÖK nem hajlandó a kérvényt bevenni és sorstársaim nem tudják, hogy akkor ajánlott levélben haladéktalanul be kllene mégis adják.

Tán az sem a mi bűnünk, ha a sajtó nem hajkandó a kérdéssel foglalkozni. Még a Sorstársak c. műsor is letiltotta azt a két mondatot, hogy nem mindenkinek jár. Igényelni kell.

 

2) 2006. január 1-től az ápolásidijnak nem akadálya a nyugdij, feltéve, ha korábban 10 éve ápolásin volt.

 

Remélem nem a mi bűnünk, hogy a járjon nyugdij mellett is követelésünket ilyen diszkriminativ módon teljesitették.

 

3) Elértük, hogy 2006. jan. 1-től az alanyi jogú ápolásidijról (és akkor gyorsan hozzávették az alanyijogú szociális járadékot is) nem az ÖK testületek döntenek, hanem a jegyző. Épp azért, hogy ne kellejen biróságra futkosni, ha nem adják meg annak, akinek jár. Hanem pl. a Közig Hiv. utasithatja a jegyzőt a tv. betartáésára.

(Remélem egyértelmű: a tv. és nem ÖK rendelet betartására.)

 

4) Elértük, hogy OGY határozat szülessen arról, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy az ápdij magának a sérült személynek járjon.

Pl. Neked.

Remélem nem a mi bűnünknek róvod fel, hogy januárban az OGY ezt a kötelezettségét nem teljesitette.

 

Egyéb lobbi témáink Téged nem érintenek, ezekről nem irok.

 

Sajnálatos módon egyet kell értnem Veled, hogy a fogyatékosok érdekvédelme hiányos.

 

Ebben - gondolom - többek között szerepet játszik az is, ahogy a fogyatékosok egy része viszonyul azokhoz, akik tesznek is valamit magukért és másokért.

 

Igaz rám haragudni szoktak, mikor őszintén és szégyenkezés nélkül irom le az igazat.

 

Érdekvédelemmel - a felkérésen túl - azért kezdtem foglalkozni, mert vannak dolgok, amiket fontosnak tartok, de egyedül csak magamnak elérni nem tudom.

Ezért másokkal összefogva, másoknak is kiharcolva próbálom elérni.

És nem zvar, ha, amit magamnak kijárok az másnak is előnyére válik.

 

Igaz közben arra is rá kellett jönnöm, hogy kijáró képességem" szvesen vetem latba olyan célokért is, mi pl. engem nem is érint.

Egyszerűen jól esik másoknak örömet okozni.

 

 

 

 

A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2006-07-02 21:11:57 251

A Környezettanulmány azért törvénysértő a goldneri esetben, mert az Szt. 41. § (1) a) pontja szerint Ápolási díjra akkor jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi.

Az ápolási díj többi feltételének teljesülését ez esetben nem ismerhetjük... Nem tudjuk, hogy súlyosan fogyatékos-e, vagy csak sérült, vagy netán beteg-e.?!

Akit esetleg gondozni és ápolni sem kell, csak felügyelni?

1993. évi III. törvény    a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

3. § (1) A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Magyarországon élõ a) magyar állampolgárokra, /.../  d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(8) E törvény hatálya nem terjed ki azokra a lakhatást biztosító szolgáltatásokra, amelyek esetében

A törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) módosítását tartalmazza, amely elsõsorban a Kormány 100 lépés programjának végrehajtásához kapcsolódik, mind a szociális szolgáltatások, mind a pénzbeli ellátások terén.

A törvénymódosítás a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások területén nem új támogatások bevezetésére irányul, hanem egyes ellátási formák mûködésének hatékonyabbá tételét szolgáló változásokat tartalmaz. Ez alapvetõen két ellátási formát érint, egyrészt a legjellemzõbb rászorultsági típusú pénzbeli ellátást, a rendszeres szociális segélyt, másrészt a természetben nyújtott leggyakoribb támogatási formát, a közgyógyellátást. A két legjelentõsebb szociális ellátás tartalmi megújítása mellett a törvény az ápolási díj és az adósságkezelési szolgáltatás vonatkozásában részben kiegészítõ szabályokat, részben az egységes jogalkalmazást segítõ pontosító rendelkezéseket is tartalmaz.

A Kormány a 100 lépés programjában a családtámogatási rendszer átfogó átalakításával egyidejûleg döntött a szociális segélyezési rendszer mûködésének hatékonyabbá tételérõl is. Ez különösen két vonatkozásban fogalmazódott meg, úgy mint:

- a segély jogosultsági feltételeiben és összegszerûségében legyen figyelembe véve a családi körülmény, és

- érvényesüljön a segélybõl élõk munkavállalásának, aktivitásának ösztönzése.

Ennek megfelelõen a rendszeres szociális segély a jövõben a felnõtt korú, jövedelemmel nem rendelkezõ személy és egész családja részére nyújtott szociális támogatássá alakul át.

Az ápolási díjra vonatkozó rendelkezések új szabályokkal egészülnek ki. A törvény rendezi az állandó és tartós gondozásra vonatkozó szakvélemény felülvizsgálatát, de nyitva hagyja a fokozott ápolásra szorulóval kapcsolatos szakvélemény jogorvoslatának kérdését. E két egymással szorosan összefüggõ szakmai kérdést érintõen a jogi szabályozásban is indokolt összhangot teremteni. Ezt célozza az a rendelkezés, amely szerint a fokozott ápolási igénnyel kapcsolatos szakvélemény felülvizsgálatát a területileg illetékes szociális és gyámhivatal által kijelölt szakértõtõl lehet kérni.

Ugyancsak új szabály, hogy a jövõben az ápolási díj összege után nem kell nyugdíjjárulékot fizetnie azoknak a személyeknek, aki a vonatkozó törvény szerint nyugdíjjárulék fizetésére egyébként sem kötelezettek. A jövõ évtõl a megyei, fõvárosi módszertani szociális intézményeket az általuk kiadott szakvélemény elkészítésért díjazás illeti meg.

12. § Ha a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság az e törvényben szabályozott, szociális igazgatási eljárásban hozott érdemi határozatot megváltoztathatja.

 

40. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

41. § (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló

a) súlyosan fogyatékos

személy gondozását, ápolását végzi.

</P>

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!