Keresés

Részletes keresés

showtimes Creative Commons License 2006-06-28 15:19:27 187
s mikor érünk el oda, mikor a szovjetek és a vörös kínaiak csapnak össze egymással?:))
A fehér emigránsokkal együttműködést már említetted, azért csak voltak konfrontációk is? Legalább kocsmai szinten illett összeverekedniük, esetleg egy-egy járőrt eltüntetni:)) A japán szolgálatba állt fehérekről lesz info?
A hozzászólás:
Zicherman Istvan Creative Commons License 2006-06-27 14:04:14 186
Kína észak-nyugati részén a helyzet változatlanul bonyolult volt. Ez sokban az új hatalom magatartásával magyarázható. Shen-Shi-Caj úton-útfélen állította, hogy ő a marxizmus és a szovjet hatalom híve, de a gyakorlatban ezeken az elveket igen sajátosan értelmezte. Így, például, a Kurlin-i járás főfelügyelőjének, 1934-ben, egy igen kellemes külsejű, helyi viszonyok között műveltnek nevezhető fiatalembert nevezett ki, mely állandóan a ,,Shen hat alapelvét” hangoztatta. A helyi lakosság úgy ismerte, mint passzív pederasztát, és nem lehet tudni, hogy milyen érdemek juttatták fel, erre a magas posztra. Ő kezdte el érvényesíteni az új hatalmi doktrínát. A járás lakossága hamarosan megtapasztalhatta ezeket a bizonyos ,,elveket”. Ahogyan azt az egyik szovjet katonai tanácsadó, V.T.Obuhov jelentette: ,,…Az új hatalom átvette a korábbi kínai helytartók legmocskosabb praktikáit. A letartóztatottak vallatása és kínzása jóval gyakoribb volt, mint korábban. A bíró vagy rendőrfőnök általánosan elfogadott ,,kellékei” a következőkből álltak: egy bőrszíj, amivel a fogoly arcát szokás verni, egy három bordájú botból, amivel az emberek combját verték, faszerkezet, amivel a bokát csapkodták, lábszorítókból, és, végül, egy szerkezetből, amelybe vallatás alatt befogták a szerencsétlen embereket…” Általában ezek a ,,nyomozati eszközök” a bíró pulpitusa, vagy a rendőrfőnök irodájában álltak. Az új gazdák, a szovjet tanácsadók véleménye szerint, ezekből az eszközökkel igazi ,,agitációs és propaganda előadásokat” hajtottak végre: a Kurlini járás már fentebb említett gondosan a falra akasztotta őket, Szun-Jat-Szen, Shen-Shi-Caj és Sztálin portréi alá. Miután a tanácsadó megkérdezte, hogy milyen célt szolgálnak ezek az eszközök, a járási főnök ezt válaszolta: ,,Ezzel a néppel bot nélkül sehogyan sem lehet boldogulni”. Ő, mint sok más egyéb járási főnök, leginkább az Akszu megyéből (Ujgúria dél-keleti része) személyesen részt vett a vallatásokon, és az ősrégi kínai hóhér-találmányokat kiegészítette néhány ,,saját szerzeménnyel” – a foglyot a fülénél fogva odaszögezték a falhoz. A rendőr-állomásokon még a cégéreket is vörösre festett három bordájú botokkal helyettesítették (csak képzeljünk el egy modern rendőrőrsöt, amelynek a bejáratánál gumibotok lógnak). A lakosság ezek után, természetesen, úgy tekintett a hajdan volt kínai hivatalnokokra, mint kifogástalan jellemű humanistákra.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!