|
|
 |
Törölt nick
 2006-06-21 12:27:49
|
135
|
A legtöbb mai kutató, és a korabeli angol jelentések szerint Oroszország iránti vonzalmat elsősorban a muszlim vallás, és a térségben ezzel összefüggően a nemzetiségek iránti nagyobb tolerancia váltotta ki.
Érdekesség még, hogy 1911 után bár Hszincsiang jogilag Kína része volt, valójában nemzetiségei, a különféle kínai hatalmi csoportok, valamint az októberi forradalom után odamenekült orosz csapatok belháborúinak színtere lett. A Kínát ért japán támadást követően a kínaiak eleinte csak szovjet fegyverszállításokra támaszkodhattak, ezek a fegyverek pedig Hszincsiangon át érkeztek. A Szovjetunió tehát nagy mértékben hozzájárult a térség pacifikálásához 1949-ig. |
|
A hozzászólás:
 |
|
Zicherman Istvan
2006-06-21 12:11:44
|
132
|
| A kínai csapatok harci értékét mindkét szerző rendkívül rossznak értékelte, Grombcsevszkij őszinte mosolyát az váltotta ki, hogy ,,a kínai lovasságnál nem csak lovakat alkalmaznak, hanem öszvéreket, és nagyon gyakran, még szamarakat is.” A hadnagy arra is rácsodálkozott, hogy a kínai hadsereg egységeiben a puskákat sohasem tisztították, és még a csapatszemlék előtt is mindössze kívülről suvickolták fényesre a fegyvereket. Céllövészetet mindössze évente egyszer hajtottak végre, és a századok gyakorlatozásának leírása egyszerűen komikus és abszurd: ,,Minden mozgást vezényszóra végeztek és össze-vissza. Közben, rohamozva, az első sor katonái komikusan ugrottak egyet, a védekezők ezalatt leguggoltak. Mindez inkább emlékeztetett a bohócok táncára a cirkuszban, sem mint katonai gyakorlatozásra… A katonák otthagyták őrhelyeiket, vitatkoztak a tisztekkel, és ha megsértődtek – egyszerűen földhöz csapták a fegyvereket, és hazamentek. A tiszteknek gyakran könyörögniük kellett beosztottjaiknak, hogy azok jelentkezzenek szolgálatra. A pontosság ismeretlen fogalom a kínai hadseregbe…”
Röviden szólva, mindkét szerző véleménye szerint, Kína hatalma Ujgúriában igen ingatag volt, és ,,a tartományokban érzehető az Oroszország iránti vonzalom, ami annak a rendnek köszönhető, ami a csapatok itt állomásoztatásának rövid ideje alatt volt.” Mindettől függetlenül, a cári kormány nem próbálta bekebelezni a területet, függetlenül attól, hogy Kína igen bonyolult és súlyos politikai helyzetben volt a XIX.-XX. Századok küszöbén. Az orosz jelenlét a kupecek, kereskedők, kereskedelmi ügynökségek munkájára korlátozódott, akik gyakran végeztek felderítő feladatokat az adott területen. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
