Keresés

Sir John Hawkins (v. Hawkyns) angol felfedező, hajóépítő és kalandor (igazi vérbő reneszánsz egyéniség) az 1560-as években kifejlesztett egy új hajótípust az ún. race-built-ship nevűt. Ez többek között abban különbözött a nehézkes galeon, gallion típusoktól, hogy az első fedélzeti bástyát eltávolították, ezáltal az egész hajótest kecsesebb áramvonalasabb lett. További újítások voltak, hogy a hajótest hosszúság/szélesség arányát megnövelték (a hajótest felülnézetből hosszúkásabb lett), ill. egy nagyvitorla helyett az árbocokon több kisebbet alkalmaztak. Ezáltal ez a hajó gyorsabb, fürgébb és fordulékonyabb volt a nehézkes spanyol gályáknál és galeonoknál. Az angoloknál gyorsan elterjedt ez a hajótípus, Drake hajója is ilyen volt. A Royal Navy 1588-ban kb. 100 hajót tudott összegyűjteni a Nagy Armada 130 egysége ellenében és nem is tartozott mindegyik az előbb leírt legmodernebb típushoz. Az angol királyi flottát a kikötővárosok által fölajánlott mintegy további 70-80 hajó egészítette ki, a hajók számát tekintve tehát az angolok nem maradtak el a spanyolok mögött, sőt...

Több kisebb tengeri ütközetre került sor a Csatornán, többnyire jelentéktelen angol fölénnyel. A döntő ütközetben Drake és a többi angol admirális a széljárást kihasználva gyújtóhajókat bocsátott a Nagy Armada soraiba, amelyek jóval nagyobb pusztítást végeztek, mint az angol hajók ágyúi. A Nagy Armadának a végső kegyelemdöfést egy hirtelen jött tengeri vihar adta meg. A Nagy Armada ekkor már az Északi-tengeren hajózott, állítólag azzal a tervvel, hogy Skócia megkerülésével írországban szállnak partra és fellázítják a katolikus ír lakosságot a protestáns angol uralom ellen.

Visszatérve a viharhoz, az angolok úgy vélték, hogy Isten büntetése volt a gőgös és elbizakodott spanyolok fölött. Mondogatták is még néhány évtizedig: "Isten lehelt és ők (ti. a spanyolok) megsemmisültek."