|
|
|
|
 |
LvT
2006-06-02 11:33:29
|
607
|
Kedves varhelyif!
> Nem tudtam, hogy a szállás a régebbi kifejezés.
*Ebben az értelemben*. A tanya szó köre egyébként elég pontosan belőhető, ez ui. az óorosz jövevényszavak egyike, akkorből, amikor a honfoglalás előtt éppen Kijev környékén legeltettek a magyarok.
Aztán biztos egy pontban kialakult a tanya 'halásztanya' > 'állandó pusztai lakóhely' jelentésváltozás, amely aztán fokozatosan elterjedt, kiszorítva a szállást, talán azért, mert ez utóbbi több jelentésű.
A fentiben az benne foglaltatik, hogy a tanya az inkriminált értelemben is régi lehet, csak vlsz. szűkebb földrajzi területen. |
|
A hozzászólás:
 |
varhelyif
2006-06-02 00:05:23
|
606
|
Kedves LvT!
Köszönöm szépen a választ. (Az alföldi magyarok nevében is.)
Nem tudtam, hogy a szállás a régebbi kifejezés. Ezek szerint a délszlávok meg a szlovákok - sértődés ne essék - le vannak maradva egy brossurával... |
|
Előzmény:
 |
LvT
2006-06-01 17:32:32
|
605
|
Kedves varhelyif!
> Mi lehet az oka annak, hogy ami nálunk tanya, az a Délvidéken szállás? Érdekes látni a monarchiabeli térképen is ezt: kb. a mai Mo. területén tn., délebbre szl.
Ha vesszük a Ferencszállás helynevet, akkor kiderül, hogy a szállás a mai Mo. területén is jelentett tanyát (ez a település ui. egy valahai pusztán lévő tanyából nőtt ki). A térképen Kanizsamonostrornál egymás mellett szerepel a Bajci szl. és a Veiler tn., tehát van egyfajta egymás mellett élés, amely esetleg egy régebbi és egy újabb elnevezési konvenciót tükrözhet.
Ugyanakkor a Tiszától keletre és Kanizsmonostrotól délre, ahol a szl. elnevezés gyakoribb lesz, a térképen a külterületi nevek szerbek. Ehhez adódik az, hogy mi alföldi szlovákok a tanyát szlovákul sálaš-nak hívjuk (ez a magyar szállás szó átvétele). A horvát szótáram szerint is salaš ’táj tanya, major , (állat)szállás’. A tanyát a magyarok is máig ’szállás’-nak hívják, ha hegyen van és nem egész évben lakott, vö. Éksz: ’szállás [...] 4. táj Az évnek csak bizonyos részében lakott tanya’. Ehhez tartozik, hogy régebben az Alföldön sem volt ismeretlen, hogy a tanyát nem állandóan lakták: rendszerint volt egy ház a faluban is.
Ebből az következik, hogy a délvidéki szlávok egy régebbi magyar nyelvszokás szerint vették át a sálaš < szállás szót, melyet ők máig megőriztek, a magyarok közben viszont felcserélték a tanya-val (a tanya eredetileg a magyarban is csak ’halásztanya, ideiglenes lakóhely’ jelentésű volt.). A szláv használat pedig a velük együtt élő magyarok nyelvére is konzerválólag hathatott. A tanya – szállás megoszlás a térképen pedig követni látszik a külterületi nevek elsődleges névformájának (magyar ill. szláv) megszlását. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|