|
|
 |
eolomea
 2006-05-15 06:53:37
|
388
|
Eszerint az a kitétel, hogy Koroljov rakétáit a mai napig használják, egyben azt is jelenti, hogy annak hibáit is gondosan megőrizték :)
Najó, persze csak viccelek, de azért ki tudja...
A Marsz es Zond szondak nagy reszet nem a Koroljev-fele R7-es raketakkal {ebben az esetben: Molnyija} lottek fel, hanem Protonokkal [ami nem Koroljev tervezese - sot, o ellenezte ezt a hordozorakat].
A Koroljov altal tervezett R7-esek szaz-szamra es oramuszeruen viszik palyara a Szojuzokat - baleset nelkul mar tobb mint harom evtizede [!] -, Progreszeket [ember nelkuli Szojuzokat], valamint minden-fele muholdakat es bolygokozi szondakat. Az igazsag az, hogy a Nemzetkozi Uralomast [ami amugy is egy bovitett valtozatu Mir] Koroljev szelleme tartja fel. [Ugyanis Szojuzok viszik fel es hozzak le az urhajosokat, es a Progreszek gondoskodnak az utanpotlasrol + idonkent feljebb tornasszak az ISS-t {ami a legkor fekezo hatasa miatt egyre alacsonyabb palyara kerul}].
Nem csak techikai malorok uldoztek a szovjeteket a Mars-kutatasban; a vilagon legelsonek szallitottak le szondat a Marsra [Marsz 3], de az homokviharba kerult es 20 masodperc mulva beszuntette az adast [egy fenykepet meg elkuldott, de ezen nem sok minden latszik].
A Csendes-oceanba kikotott Mars-szonda tartalek-egysegeibol epitettek egyebkent az ESA rendkivul sikeres Mars Express szondajat, amit szinten Oroszorszagbol lottek fel (egy Koroljev-fele Szojuz {R7} raketaval {Szojuz} :-) Szoval, ha kozvetve is, az oroszok egy kicsit meg mindig erintve vannak a - sikeres - Mars-kutatassal. |
|
A hozzászólás:
 |
|
motyo_1999
2006-05-14 19:44:17
|
386
|
Egyebkent sok szovjet [robotos] siker kimaradt a filmbol, mint pl. az elso sima leszallas a Holdon (Luna 9, 1966-ban) vagy az elso sikeres hold-megkerulres es visszateres elolenyekkel [!] a fedelzeten (Zond 5, par honappal az Apollo 8 elott).
És ne feledkezzünk meg a sikeres Vénusz-landolásról sem, ami valóban lenyűgöző eredmény a bolygó tulajdonságait figyelembe véve.
Az oroszok valóban elképesztő mennyiségű szondát lőttek ki - amik közül viszont elképesztő mennyiségű vallott kudarcot (utóbbi mellesleg amerikai társaikra is igaz).
Mindenesetre nem lehet nem gyanakodni, hogy a szovjetek ezt is (mint egyéb más dolgokat is) mennyiségi alapon próbálták megoldani.
Most nézegettem bele a Mars-expedíciók táblázatába (Almár-Horváth: Újra a Marson), és jót mosolyogtam a következőn:
1960.10.10. Marsz sikertelen a rakéta 3. fokozatának hibája miatt
1960.10.14. Marsz sikertelen a rakéta 3. fokozatának hibája miatt
1962.10.24. Marsz Föld körüli pályán maradt a 4. fokozat hibája miatt
1962.11.04. Marsz Föld körüli pályán maradt a 4. fokozat hibája miatt
1963.11.11. Zond sikertelen a rakéta 4. fokozatának hibája miatt
1964.02.19. Zond sikertelen a rakéta 4. fokozatának hibája miatt
Ezután egy csomó részleges siker és mégtöbb sikertelenség egyéb hibák miatt, majd:
1996.11.16. Marsz-8 a 4. fokozat hibája miatt a Csendes-óceánba zuhan
Harminc év után. Eszerint az a kitétel, hogy Koroljov rakétáit a mai napig használják, egyben azt is jelenti, hogy annak hibáit is gondosan megőrizték :)
Najó, persze csak viccelek, de azért ki tudja...
|
|
Előzmény:
|
|
eolomea
2006-05-14 18:38:13
|
382
|
A masik amirol nem tudtam, hogy az amerikai holdraszallassal egyidoben egy orosz szerkentyu is jart a holdnal.
Ez egy Luna szonda volt, aminek holdmintat kellett volna visszahoznia meg Armstrongek elott. (Ezt nem sokkal kesobb a Luna 16, 20 majd 24 vitte vegre.) Egyebkent sok szovjet [robotos] siker kimaradt a filmbol, mint pl. az elso sima leszallas a Holdon (Luna 9, 1966-ban) vagy az elso sikeres hold-megkerulres es visszateres elolenyekkel [!] a fedelzeten (Zond 5, par honappal az Apollo 8 elott). Szoval a szovjetek nem voltak annyira lemaradva, mint ami a TV filmsorozatbol kitunik.
Ugyszinten, az sem derul ki, hogy az amerikaiak irtozatosan felelotlenek voltak az Apollo 8-cal. Ugyanis mar akkor jelen volt a problema az O2 tartallyal, ami kesobb kozel katasztrofat okozott az Apollo 13-nal; az urhajosokat csak a LM mentette meg, ami viszont az Apollo 8 legenysegenek nem allt rendelkezesere. Lowell-eknek csak mazlijuk volt, mig Komarovnak (Szojuz 1) nem. Hasonlo mentalitassal a szovjetek akar embert is tehettek volna a Zond 5-be (ami lenyegeben egy Szojuz urhajo volt), es akkor ok lehettek volna az elsok, akik emberrel visszajonnek a Hold tersegebol.
Szoval sok szo esik a szovjetek felelotlensegerol (pl. Komarov-nal), mig keves (gyakorlatilag semmi) az amerikaiakrol. Pedig az Apollo program minden idok legfelelotlenebb urprogramja volt (amit az amerikaiak csak a Space Shuttle-val tudtak felul- - vagy inkabb: alul- - mulni). Tudniillik az amerikiaiak szakitottak azzal a bevalt - mindket fel altal gyakorolt - hagyomannyal, hogy elobb automatat kuldenek, majd elolenyt, es csak azutan embert. Az Apollo misszioknal (csakugy mint a Space Shuttle-nal - a Columbia, ket urhajossal a fedelzeten, a csodaval hataros modon elte tul az elso repulest) sem automatikusan, sem elolenyekkel (persze szinten automatikusan) nem probaltak ki az Apollo urhajot + az LM-t abban a tersegben, ahova embert kivantak kuldeni. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
