Keresés

Részletes keresés

viiiendre Creative Commons License 2006-03-30 01:12:00 240

Kedves Tibbor, nem igazán értm mit akarsz ezzel: "A három MAGI sok nyelven Napkeleti Bölcseket jelent.Meglehet nézni a szótárakban.Másrészt MAG-OS elméletemmel nemzetközi zsűri előtt különdíjat nyertem a "Lépés a Jövőbe" pályázaton.Pályázatom címe Bölcskő-város volt."

 

Mi a gond ezzel?

magus

magus [máygəss] (plural magi [máy jī]) noun

1. Zoroastrian priest: a priest in the ancient Persian religion of Zoroastrianism

2. man with magical powers: a man with supernatural or magical powers, especially in ancient times

[Early 17th century. Via Latin, from Greek magos, from Old Persian magŭs.]

 

A görög magosz a latinban magus lett, többese magi. Az ógörög magosz  = magos 

jelentése minden görög szótárban megtalálható. A Magus (plural Magi, from Latin, via Greek μάγος ; Old English: Mage; from Old Persian maguš) was a member of the Magi tribe from ancient Media, (inhabitants of Persia)[1], who were responsible for the religious and funerary practices. Later they accepted the zoroastrian religion, however, not without changing the original message of its founder, Zarathustra. They became the guardians of religion under the three persian empires. The best known Magi are the "Wise Men from the East", in the Bible. And, of whom Marco Polo wrote that he had seen their graves in what is today the district of Saveh, in Tehran, Iran. In English, the term may refer to a shaman, sorcerer, or wizard; it is the origin of the English words magic and magician

Etymology

[edit]

Persian

The Greek word is attested from the 5th century BC (Ancient Greek) as a direct loan from Old Persian maguš. The Persian word is a u-stem adjective from an Indo-Iranian root *magh "powerful, rich" also continued in Sanskrit magha "gift, wealth", magha-vant "generous" (a name of Indra). Avestan has maga, magauuan, probably with the meanings "sacrifice" and "sacrificer". The PIE root (*magh-) appears to have expressed power or ability, continued e.g. in Attic Greek mekhos (cf. mechanics) and in Germanic magan (English may), magts (English might, the expression "might and magic" thus being a figura etymologica). The original significance of the name for the Median priests thus seems to have been "the powerful". Modern Persian Mobed is derived from an Old Persian compound magu-pati "lord priest".

[edit]

Greek use of magos

While in Herodotus, magos refers to either a member of the tribe of the Medes (1.101), or to one of the Zoroastrian Persian priests who could interpret dreams (7.37), it could also be used for any enchanter or wizard, and especially to charlatans or quacks (see also goetia), especially by philosphers such as Heraclitus who took a sceptical view of the art of an enchanter, and in comic literature (Lucian's Lucios or the Ass). In Hellenism, magos started to be used as an adjective, meaning "magical", as in magas techne "ars magica" (e.g. used by Philostratus).

[edit]

English language

The plural Magi entered the English language in ca. 1200, referring to the Magi mentioned in Matthew 2:1, the singular being attested only considerably later, in the late 14th century, when it was borrowed from Old French in the meaning magician together with magic.

[edit]

History in the Persian Empire

According to Herodotus, the Magi were the sacred caste of the Medes. They organized Persian society after the fall of Assyria and Babylon. Their power was curtailed by Persian Emperor Cyrus the Great, founder of the Persian Empire, and by his son Cambyses II; the Magi revolted against Cambyses and set up a rival claimant to the throne, one of their own, who took the name of Smerdis. Smerdis and his forces were defeated by the Persians under Darius I. The sect of the Magi continued in Persia, though its influence was limited after this political setback.

During the Classical era (555 BC - 300 AD), some Magi migrated westward[2], settling in Greece, and then Italy. For more than a century, Mithraism, a religion derived from Persia, was the largest single religion in Rome. The Magi were likely involved in its practice.

The Book of Jeremiah (39:3, 39:13) gives a title rab mag "chief magus" to the head of the Magi, Nergal Sharezar (Septuagint, Vulgate and KJV mistranslate Rabmag as a separate character). It's also believed by Christians that the Jewish prophet Daniel was "rab mag" and entrusted a Messianic vision (to be announced in due time by a "star") to a secret sect of the Magi for its eventual fulfillment (Daniel 4:9; 5: 11).

[edit]

The Maga in India

The Zoroastrians form a very small religious minority in India, many of whom are Parsis. After invading Arabs succeeded in taking Ctesiphon in 637, Islam largely superseded Zoroastrianism, and the power of the Magi faded. Many (but not all) of the mages fled the advent of Islam in Persia, or Iran, by emigrating to India, settling in western principalities which form the modern states of Gujarat and Maharastra. As one can only be Zoroastrian by birth, the number of Parsis and Zoroastrians in the world is shrinking, and the remaining population risks passing down genetic defects as with any small community. Suffice to say Parsis are very rare, and Magi are even rarer.

In India there is a community termed Maga, Bhojaka or Shakadvipi Brahmins. Their major centers are in Rajasthan in Western India and near Gaya in Bihar. According to Bhavishya Purana and other texts, they were invited to settle in Punjab to conduct the worship of Lord Sun (Mitra or Surya in Sanskrit). Bhavishya Purana explicitly associates them to the rituals of the Zoroastrian faith.

The members of the community still worship in Sun temples in India. They are also heriditary priests in several Jain temples in Gujarat and Rajasthan. Bhojakas are mentioned in the the copperplates of the Kadamba dynasty (4-6th cent) as managers of Jain institutions.

Images of Lord Sun in India are shown wearing a central asian dress, complete with boots. The term "Mihir" in India is regarded to represent the Maga influence.

[edit]

Fictional magi

The archetype mage is popularly used in fantasy settings that involve magic. Mage, rather than magus, is the spelling usually encountered for magic-user characters in role-playing games and fantasy fiction.

A particularly well-known fictional tale of a magus is the novel The Magus by British author John Fowles, which was later made into a film with Anthony Quinn in the title role.

a comic book series created and owned by Matt Wagner. The series' central character, Kevin Matchstick, is drawn into a world of magic and Arthurian legends whilst wielding a mystic baseball bat.

The character John Constantine from the Hellblazer graphic novels is sometimes referred to as a magus.

The Manga series Negima! Magister Negi Magi is the story of a young wizard in training to become a Magister Magi.

[edit]

See also
  • Simon Magus

[edit]

External links
  • The Majoos (Persian)
  • The Gift of the Magi by O. Henry
  • Retrieved from "http://en.wikipedia.org/wiki/Magus"

    Categories: Occult | Astrologers | Astrology | Religion in India

     

    Most már minden világos, nem?

     

    Üdv

    viiiendre

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    kisharsány Creative Commons License 2006-03-29 18:42:26 238

      Szervusz TIBBBOR ! - és a többi Urak is -(:hogy "magyaros maradjak e rovatban:)

    Köszönöm a megerősítést. Elmondom Neked, hogy Grandrierre Attila többek között ezt írja: " Az első görög filozófust Püthagoraszt mágusnak nevezték, mert tudása java részét mágusoktól tanulta, jórészt egy a Kárpát-medencéből Görögországba utazó Abarisz nevű szkíta mágustól " (:ez eddig rovaton kívüli, azaz offtopik volt, de csak a folytatás miatt írtam:) Tudniillik a mágus görögül mágosz, de ami a lényeg, hogy pontosan ugyanezen szóalak azt is jelenti : A napkeleti bölcsek (háromkirályok)

    Szívesen megismerkednék a Bölcskővárossal, ha tudnám hogyan lehet.

     A fumigáló uraktól - így fel-, vagy kijőve a napfényre - csak azt kérném, adjanak meg

    még egy (:csak egy:) nyelvet, melyet beszélő emberek egyedei saját entitásuk meg-

    lölésének fogalmára a népi gyüjtőnevüket használják fel, úgy mint nálunk. Mit is mondunk ? MAGAM, és ragozzuk is. Ismét a MAG ! Látjuk, hogy oda-vissza ugyanaz, és ha keresztbe írjuk ? oda-vissza, le, és fel, mindig ugyanaz, középütt, mint a mag, ott a G. Mint a nap. Gondoljunk az életkerékre ! Az ősi szimbólumok furcsa dolgok. 

    Vagy gondoljuk tovább: Magam vagyok, ez zavaró alak egyesszámban, de

    t.sz.1.szem Magunk vagyunk-milyen fogalmat is jelent? Egyik, hogy egyedül, de ugyanabban a pillanatban azt is, hogy saját továbbörökítésünket is biztosítjuk, mert

    mi vagyunk a saját MAG-unk is, és visszatérva a zavaró 1.sz.e.szem.re: Tájnyelvben és régi nyelvalakban a magam, gyakran magom. És így már nem is zavaró, mert ugyanolyan kettős jelentésű, mint a többesszámú. Az elsőt csak azért írtam ki úgy is

    hogy az is megérthesse mire gondolok, aki nem akarja. 

    Csak a fogalmakat nézzük, ne mást. (:egy harmincas évekbeli nyelvészeti könyvben,

    - melyet ebben a pillanatban nem tudok pontosan megjelölni, de ha valaki kéri, megkapja,- jelent meg: "Az analógia legfőbb úr a nyelvészetben" Nem mindegy, hogy milyen nyomon, és mit hasonlítunk össze.

     

     Más: Kedves Napsütötte sáv!

     Az egyszerű kérdésedre egyszerű választ adhatok elsőkézből, mert átéltem a folyamatot: A kindulás - tudjuk - a latin SERVUS, mely a magyarban szervusz lett a

    nyelvhasználatunk sajátosságai miatti írott formájával. Gyermekkoromban még a szervusz, normális köszönési mód volt. Később a külvárosi (:Bp.:) "jassznyelvben"

    meg a szevasz,"jobb körökben" szalonképtelen forma. (:az 50-es évekről beszélek:),

    mellette valamivel később a rövidítő szia. Mi, kis suttyók, büszkén használtuk,de csak egymásközt. Igazi nagy dolog volt, mikor egy valódi mozifilmben is elhangzott. E kettő "összevonása", szleng kategóriájú "nyelvújítása lett a 60-as évek közepén a

    sziasz, melyet ha több személyről volt ige módjára többes számba tettek, és

    sziasztok-ot mondtak. Enne "szinonímája" a hellósztok. Tehát nem sztok, mint gondolná az ember, bár így is, úgy is bántó a fülnek, és normál izlésű ember nem is

    használja, még ha ebben a pillanatban 100x diszkriminációt kiált is valamelyik ferde-

    agyú. 

    A hozzászólás:
    Tibbbor Creative Commons License 2006-03-29 16:44:36 235
    Szia Kisharsány! Öt nyelvvizsgám van,ebből kettő felsőfokú,két nyelven szereztem diplomát.Tehát tudom azt,hogy a MAG szó etimológiájával kapcsolatosan igazad van.A három MAGI sok nyelven Napkeleti Bölcseket jelent.Meglehet nézni a szótárakban.Másrészt MAG-OS elméletemmel nemzetközi zsűri előtt különdíjat nyertem a "Lépés a Jövőbe" pályázaton.Pályázatom címe Bölcskő-város volt.
    Előzmény:
    kisharsány Creative Commons License 2006-03-28 20:20:24 229

     

      Fehérhaj ! Kérdéseid voltak a Hungária, Magyarország,Hunor, Magor, és magyar népnévvel kapcsolatban. Több választ kaptál, hol jót, hol kevésbé, vagy csak későbbi következményeket, például, hogy hol hogyan használják az eredeti magyar nevet.

     

      A lényeget szívesen elmondom röviden: Először is a románban csak a legutóbbi időkben jelent meg a "magyar". A román nyelv "hivatalos szava" erre az ungurescu, így keletkezett pédául az ungurean, ami családnévként is használatos - tudjuk miért.

    Ez teljesen megfelel a más nyelvekben használt hungarian,  ungarn, hongri stb. szavaknak.

      A kérdésre térve: A krónikák és mondák szerint Ménrót fejedelem két fia volt Hunor és Magor, akik népükkel a Kaukázustól délre éltek, mely nép - az idők folyamán vándorolva - több helyen élt. E két fiút egy (:a csoda-:) szarvas csalta vadászat köz-

    ben a hegységek északi oldalán elterülő meótiszi mocsarak közé, amely megtetszve

    nekik, és magukkal víve követőiket is új hazául szolgált. Ez a terület az ókori Szkítia területén feküdt, melynek nyugati határa a Kárpát medence nyugati pereméig ért.(:A

    "kárpát" sumér szó, vízmerő, vízöntő edényt jelent, a Hargita egyes források szerint

    főisten, mások szerint egy korai uralkodójuk volt a szkítáknak:)

    Később - megszaporodván - nyugatnak indultak, elsőbben a Hunor leszármazott hunok, majd később (:a magyar eredeti krónikák szerint nyolc emberöltővel később:)

    a Magor leszármazott magyarok. Mivel az elsőbben érkezett hunok a rómaiak által

    Pannóniának nevezett, az Enns folyótól a Dunáig terjedő, valamint az ettől keletre fekvő, és a Kárpátok keleti lejtőiig terjedő területet foglalták el, ezért nevezik e terü-

    letet Hungáriának-magyarosan írva, az összes egyéb népek. Mivel köztudott volt -ak

    kor még - hogy a magyarok a hunok nem választhatók szét olyan mérvű rokonok, ezért a terület "átnevezése" soha nem volt szükséges. Így függ össze - mint helye-

    sen gondoltad - a két névvel a terület neve, és ezért használja úgy az angolszász,

    mint a latin a HUN valamilyen (saját nyelvi szabályainak megfelelő:) formáját a magyar nép megjelölésére is.

      A " magyar " származása: Ehhez egy picit bele kell ereszkedni  nyelvünk logikájába,

    szellemébe. Mint tudjuk - illetve az ez iránt érdeklődők - a hun és magyar nép, illetve

    néprész közül a hun volt a harcos, a magyar a gyóygító, tanító, tudást megőrző ág.

    Úgy is mondhatjuk, a "papi" ág. Ha végignézzük az ókori népeket ez mindenütt úgy

    van, hogy ezt a " feladatot" bizonyos külön -papi - csoport látja el. Tehát itt sincs

    - akkori - különös helyzetről szó.

    Végig kell gondolnunk a fogalmakat, melyeket az egyes szavak jelentenek - mert a

    szavakat nem szabad önállóan vizsgálni csak úgy ahogy azok fogalmi megfelelőik

    megengedik - ha nem akarunk hibás eredményt kapni, hisz a szó a gondolat, a fogalom hangos vagy írott megfelelője, attól soha nem választható el.

       Tehát:   MAG  - mint  tudjuk a alapállásban az élőlények felépítéséhez szükséges

     összes információt hordozó, önálló életképességgel rendelkező egység megfelelője

    nyelvünkben. Tágabb értelemben használjuk bármely fogalom lényegének megjelölé-

    sére, elvont dolgok sem kivételek. A magyar nyelv képzési rendje, logikája szerint, ami a maggal kapcsolatos az: MAGI, minden ami abban van vagy kapcsolatos. (:így

    képződik e melléknév forma, amely főnév is lehet - földi, folyami, heti,stb.:) Aki a magi

    dolgokkal, a maggal foglalatoskodik a MAGAR, vagy MAGIAR - tetszés szerint (:lásd:

    kapar, csikar, vakar stb. e.sz. 3.szem alak:), de akinek ez a foglalkozása, az már

    MAGIÁR (:futár, olvasztár, kádár, sőt folyondár- hisz a fogalom a lényeg:) A magyar

    vallás  tudás és tekintélyhierarchiájában legfölül a MÁGUS állt, őt követte a tátos,

    vagy táltos, és így tovább lefelé hét szint.

      Mint tudjuk, a korai kolostorirodalomban a kiejtett "i" hangot "y"ként rögzítették.

    a 12. 13. sz.-ban, a - latinon felnőtt - írnokok. (:Halotti beszéd:) a kimondott magiár-

    ból, vagy magiar-ból egyből írott MAGYAR lett. Nem érte ez a behatás a kelet-délkelet

    felé vándorló néprészeket, s így a Himalája területén, de koncentráltan Nepál-ban

    ma is megtalálható MAGAR-ok megmaradtak eredeti nevükön, akik nem csak népnév-

    ként használják, hanem legtöbbjük büszkén a családi neve utótagjaként is.

    Még annyit, hogy nyelvünk, ha valakit vagy valamit a legfőbb jellemzőjével akarja

    megjelölni, az - or képzőt használja az alapszó mögött (: vidor, tudor, kalandor:) Így

    képződött - bár lehet hogy csak utólag - a Hunor, és a Magor is.

      Ha a fentieket olvasván kételyed támadna, - vagy másnak - arra kell gondolni, hogy

    mit jelent, milyen fogalmat, a magyaráz, megmagyaráz ige? Ugyebár azt, midőn vala-

    kivel meg akarják értetni egy számára ismeretlen dolog lényegét, etc., azaz a MAGJÁT. egy tudásrésznek.

      A nyelv - mint tudjuk - nem hazudik, legfeljebb aki használja. Remélem erre az isme-

    retanyagra gondoltál.

     

     

     

     

     

     

    Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!