Keresés

Részletes keresés

milyennincs Creative Commons License 2006-03-20 00:15:19 154

Kedves Onogur !

Földessy Gyula akadémikus, irodalomtörténész Ady első méltánylói közé tartozott, kortárs. (Adirokkant volt a gúnyneve)

Ő így ír e versszakról (versszakonként elemezve végig a verset) - vastag betűs kiemelés tőlem:

 

"10. vsz. Vagyok egy ágban szabadulás, béklyó,
Protestáló hit, s küldetéses vétó:
Eb ura fakó, Ugocsa non coronat.

Egy ágban: a „magyar fa”, a magyarság egy ágában (az „ág” genealogikusan értve, szélesebben kifejtve: a magyarság egy ősi ágában). Szabadulás, béklyó: forradalom és tradíciós megkötöttség (ennek szimbolikus igazolása az Ady-vers, mely egyrészt a legfajibb, legtradíciósabb alapon alakult ki, másrészt éppúgy a forradalmisága ihlette, mint a Bartók Béla zenéjét). Protestáló hit: protestál és hisz: Luthert juttatja eszünkbe, akire Ady már egyszer hivatkozott A Szerelem époszá-ban („Itt állok s Lutherként mondom” stb.). Küldetéses vétó: őt azért „küldték”, hogy tiltakozzék, s így töltse be a „törvényt”. Eb ura fakó (kutyának kutya az ura - a „fakó” szót használták „kutya” értelemben is - rokon valamennyire az: „egyik kutya, másik eb”): már a XVII. században ősi mondás, Bercsényi híres fölkiáltása. Ugocsa non coronat: főképp német-ellenességet jelent, de a konok, önfejű magyarkodás kulturális fajisággá nemesedett magyarságát. (L. Ad az Isten-t és a Gőzösről az Alföld 3-6. versszakait.) Ugocsa non coronat: a kis megye szuverén kijelentése a XVI. vagy XVII. századi országgyűlésen. Eredete bizonytalan. L. Tóth Béla kitűnő Szájról-szájra c. könyvének 26-27. lapját. Sokszor használják ma is, legnagyobbrészt szatirikus értelemben."

Földessy Gyula: Ady minden titkai

 

A hozzászólás:
Onogur Creative Commons License 2006-03-18 20:26:48 152
Igen ez az egyik. De kit idéz Ady 'Hunn, új legenda' c. versében?

"Vagyok egy ágban szabadulás, béklyó,
Protestáló hit, s küldetéses vétó:
Eb ura fakó, Ugocsa non coronat."

Előzmény:
milyennincs Creative Commons License 2006-03-18 16:28:20 151

Az 1707-es ónódi országgyűlésen történt elhangzása 'elhíresítette' s valószínűleg nagyban hozzájárult a 'fennmaradásához' ill. a mai köznyelvben való (használatához) ismertségéhez - épp e történelmi beszédre való többszöri visszautalgatások miatt.

Valószínűleg használatban volt abban az időben, ill. azt megelőzőleg (XVII. sz), de hogy hogy hol s mikor  "jelent meg", talán a 'fakó' első előfordulása segítene 'betájolni', ha benne van abban az itt többször hozott német nyelvű etimológiai forrásban.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!