Keresés

Mindjárt eldobom az agyam...

A kivégeztetni legjobb tudomásom szerint is műveltető ige, a kivégeztető pedig a belőle képzett főnév. Tökéletesen megfelel annak leírására, hogy egy király(nő) bakó (ő a kivégző) által kivégeztet egy elítéltet, tekintve hogy nem ő maga végzi el saját kezűleg a brutális műveletet. Tudtommal ez az elsődleges jelentése, és én így használtam ezt a szót, minden más (Mária vs Walsingham pl) a Te belemagyarázásod.

A szürke eminenciást is szerintem megmagyaráztam már, hogyan értem Walsingham esetében, nem ismétlem el még egyszer.

Ó, most elfogadod Kaif véleményét? Nem is olyan rég még letorkoltad, mint illetéktelen döntőbírót, mert le merészelte írni az egyébként helytálló véleményét a tippedről, amikor nem ő adta fel a feladványt.

Akkor újra mondom, bántó volt az előző hozzászólásod utolsó mondata. Nem vagyok se történész se mindenttudó, de amatőr se.

Talán könnyebben meg tudnánk végre oldani a közöttünk már jó ideje meglévő kódolás-dekódolási zavart, ha végre azt olvasnád el amit leírok, és nem arra figyelnél, hogy más olvasó hogyan értse majd meg könnyebben az általad leírtakat.

Nézd Lotti, nem magyarázok bele semmit, nálam az a kifejezés, hogy kivégeztető műveltető 'énnemtudommicsoda', talán melléknévi v. főnévi igenév, mindenesetre nem azonos azzal, hogy az a személy, aki meggyőzi Erzsébetet, hogy neki, mármint Erzsébetnek ez a szükségszerű, hanem az a személy, akinek ez igazán fontos, mert érdeke, vagy érzelmileg fontos, s meggyőz olyan személyt, akinek ez nem az, netán az egész téma irreleváns, s mégis elfogadja, majd magáénak vallja, mint gondolat. S megteszi (a kivégzést)

Azaz nem kivégző, hanem aki mással kivégeztet.

Itt 2 eset lehetséges

1. ez végrehajtási utasítás, azaz rajta múlik eldönteni a halált (a rejtvényt is így találtam meg az execution s valami más szóra való együttes kereséssel; első képként hozta)

2. nem rajta áll eldönteni, de olyan mértékben hat arra a személyre aki a döntést hozza, hogy azt épp a hatás miatt hozza meg.

A feladvány során (5797=kivégeztető, s hogy ez nem Erzsébet; és 5809 =szürke eminenciás), éreztem azt a szemléletmódot, ami - s ilyenekkel történelmi regényekben találkozni - egyes, dramaturgiai szempontból kiemelt személyeknek tulajdonít a bizonyíthatónál nagyobb szerepet a történésekben, események alakulásában. Jó, lehet győzködte, rálátása, képzettsége, tapasztalatai alapján bizonyára így is lehet, - ahogy győzködhették mások is Erzsébet környezetében, államférfiak, nem csak kegyencek, de hogy ő lett volna (Walsingham) az a szürke eminenciás aki nélkül Erzsébet nem hozta volna meg ezt a döntést - na erre mondom, hogy elképzelhetetlen. Mert Stuart Mária elvesztése nem Stuart M vs. Francis Walsingham story, hanem amit leírtam. Scotland vs. England, ill. az angol trónért Stuart M vs E Tudor.

De majd jön Kaif (ha erre jár kérném is erre) vagy más képzett történészek, s állást foglalnak. Köszönöm.

Ha arrogánsnak tűnök/tűntem a szemedben, nem szándékos, de nem tudok más hangnemet megütni e kérdésben e 'történelmietlen' felfogás ellenében. Igyekeztem nem lenni bántó, ill. fel sem merült bennem az, hogy az volnék. A családi kapcsolatukkal tisztában vagyok, hogy ismered, a közlendőm könnyebb megértéséhez írtam, hogy az olvasók megértsék, mi gondom van ez esetben a szürke eminenciás feltételezésével.

Mondd, mi a francnak kell mást belemagyaráznod abba, amit leírtam?

Egy szóval se mondtam, hogy I. Erzsébet nem akarta Mária halálát. Ő döntött a rokona (köszönöm szépen az ezirányú kioktatást is, tisztában voltam és vagyok vele) sorsáról, elvégre ő volt Anglia királynője, nem más. Nem is volt bábfigura mások kezében, de kínos helyzetekben igenis halogatónak bizonyult. Nem véletlen, hogy az utódai, Jakab és Károly szívtak mint a torkosborz hogy pongyolán fejezzem ki magam: igyekezett elkerülni a konfliktusokat, így csak halogatta a szükséges kormányzati és egyéb reformokat (ezért is szépült meg az uralkodása az utókor szemében, mert a későbbi viharos évekhez képest viszonylagos béke honolt). Emiatt a mentalitása miatt tartott neki annyi ideig eldönteni, mi legyen Máriával.

Azon vitatkozhatunk, miért menekült Mária a polgárháborús skót helyzetből Angliába (én speciel nem hiszem, hogy érkezésétől fogva a trónra tört), de abban azt hiszem egyetérthetünk, hogy végül azért döntött Erzsébet a kivégzése mellett, mert akadtak olyanok, akik szerették volna őt eltávolítani a trónról és egy könnyebben befolyásolható, nekik megfelelőbb jelöltet ültetni oda, Mária meg újra és újra belekeveredett ilyen Erzsébet ellen irányuló összeesküvésekbe, merényletekbe. Túl nagy ütőkártya lett volna a kezükben, túl veszélyes lett volna Erzsébet számára életben hagyni őt.

Ezért kellett meghalnia, Walsingham (aki meglátásom szerint nem egy marionettbábú mozgatója volt, hanem egy inkább háttérben dolgozó munkatárs - tehát ilyesfajta szürke eminenciás) és kémhálózata hathatós segítségének köszönhetően, mert ők szerezték meg az a bizonyítékot, ami miatt Erzsébet végülis döntésre jutott.

Nem olvasol Te több történelmi regényt, mint tanulmányt ?

Te meg nem vagy egy kicsit hogyismondjamcsak... arrogáns?