Keresés

Kedves Triste!

"de annyira, hogy időnként még az egyik legfejlettebb latin-amerikai államban, Mexikóban is éhséglázadások törnek ki. "

A legfejlettebb latin-amerikai államok - pl. az átlagos életszínvonal vagy az egy főre jutó GDP tekintetében -  az én tudtommal Argentína, Chile, Venezuela és talán Uruguay vagy Brazília. Most a sorrendben nem vagyok biztos, de Mexikó biztos nincs az első háromban.

 "S ekkor még nem is beszéltünk - 150 év kapitalista fejlődés után - a nyomorgók elképesztő, élőhalottként vegetáló tömegeiről."

Nem vitatom, hogy a szegénység, a nyomor és az éhezés létező problémák Latin-Amerikában (országonként ugyan erősen eltérő mértékben), de ha pl. Fekete-Afrikával veted össze, akkor százszor jobb a helyzet a latinoknál.

Mellesleg a mai Magyarországon a szegénység, a nyomor és az éhezés nem létező probléma?

Erre aligha a kommunizmus a hatékony megoldás.

Mint ismeretes - legalábbis remélem, hogy MAXVAL előtt is ismeretes - , Latin-Amerikában több mint 150 esztendeje létezik kapitalista rendszer. Az is köztudott, hogy ebben a másfél évszázadban Dél-Amerikában milyen csodálatos eredményeket produkált a kapitalizmus. Például olyan csodálatos eredményeket, hogy ma is több tízmillió ember a szó szoros értelmében nap mint nap éhezik: de annyira, hogy időnként még az egyik legfejlettebb latin-amerikai államban, Mexikóban is éhséglázadások törnek ki. Emellett rendszeres példákat lehet hozni Dél-Amerikából az éhhalálra, 150 év kapitalista fejlődés után. S ekkor még nem is beszéltünk - 150 év kapitalista fejlődés után - a nyomorgók elképesztő, élőhalottként vegetáló tömegeiről. MAXVAL már többször bizonyságát adta, hogy ő ezekre a tényekre - tehát hangsúlyozom, általa sem tagadott tényekre - nagy ívben köp: a legkevésbé sem izgatja, hogy 150 év kapitalista fejlődés után Latin-Amerikában emberek halnak éhen. Persze, a beijedt és képmutató kapitalista nyárspolgárokat, a MAXVAL-okat, ez soha nem izgatta és sohasem fogja izgatni: forduljanak fel milliók, csak az én kis nyomorult bizniszem legyen meg!

De nem is ez most a lényeg, a MAXVAL-i eszmeiségből már kaptunk épp elég látványos példát. Sokkal érdekesebb az, hogy MAXVAL 150 év latin-amerikai kapitalista "fejlődés" eredményeinek ismeretében hol is látja a nagy, sőt, mindennél drámaibb gondot? Hát ott, hogy Kuba 47 (írd és mondd: negyvenhét) év elteltével sem tudott "jól működő, igazságos, hatékony rendszert létrehozni."

Tehát nagyjából olyan "igazságos" és "hatékony" rendszert, mint amilyen a 150 év kapitalista "fejlődés" után működik Latin-Amerika más országaiban. Mert ugyebár a MAXVAL-ok számára ez lenne az "igazságos" és "hatékony". Ahol nem fordulnak fel emberek az éhségtől, ahol nem kell egy életen át éhezni, az a rendszer a MAXVAL-ok számára nem "igazságos és nem "hatékony". Ennyit a MAXVAL-ok - és hozzáteszem: a galgadiók - kapitalizmuson edződött-hízott intellektuális-szellemi színvonaláról, no és persze erkölcsiségéről.