Médeia a Katonában, Zsámbéki Gábor rendezésében
Összeségében csalódás, pedig már milyen régen vártam rá, hogy megnézhessem.
Eddig is tudtam, hogy Euripidész alakjai örök érvényűek, nem kellett ehhez az összevissza jelmezzel és díszlettel (bár a díszlet még hagyján, annak legalább funkciója volt) szájba rágni, hogy figyeljetek ám, mert nektek szól a darab.
Az egyetlen jó ötlet a kar három nőre osztása volt: Bognár Erika a visszafogottan kommentáló (meglepően kevés szó jutott neki), Pelsőczy Réka a szenvedélyesebben résztvevő, Tóth Anita az anyaság nevében ágáló.
Szirtes Ági katasztrofális volt, láthatólag nem találta a helyét, hamis hanggal, gesztusokkal operált, és mivel az ő hosszú monológjával kezdődik az előadás, lehet, hogy ez is vette el a kedvem rögtön az elején.
Máté Gábor nagyszerű volt, miatta megérte megnézni az előadást. Óriási volt, mikor parvenü szemforgatással sorolta, miért lesz jó Médeiának és a fiainak Kreon lányával kötött házassága.
Fullajtár Andrea jó volt nem ő tehet róla, hogy számomra az előadás nem volt megrázó.
(Lehet, hogy mégis a Bedaráltakat kellett volna választanom?) | 
