|
|
|
|
 |
gacsat
 2006-06-02 16:56:10
|
866
|
| Na ja! Nem volt még Cica Magazin. |
|
A hozzászólás:
 |
|
V.A.Z.E.
2006-02-20 11:24:28
|
858
|
  Najahuha hívta fel a figyelmet az 50 000 éves magyar írásbeliség topicban a következő cikkre:
Múlt-kor_történelmi_portál_2006._február_20.
Női nemi szervektől hemzsegett az őskori barlang
A kőkori barlangfestészet a művészi igényű alkotások mellett leginkább kamasz fiúk által készített egyszerű graffitikből állt. Egy nemrég megjelent könyv szerzője szerint a pleisztocén kor végén keletkezett barlangrajzok szisztematikus elemzésével kimutatható, az őskori művészet története a női nemi szerv körül bontakozott ki.
Az ősember szexuális érdeklődésének vizuális lenyomata
Az ábrázoló művészet legkorábbi ránk maradt alkotásaiként a kőkori barlangfestményeket ismeri a művészettörténet. A képek létrehozói feltehetőleg a közösség leginkább tisztelt tagjai, a sámánok, s a témák túlnyomó többsége az életben maradás legfontosabb jelenetét, a sikeres vadászatot ábrázolja. A kőkori művészet természete címmel megjelent könyv cáfolja ezt a nézetet. (A kötet magyarul még nem jelent meg; eredeti címe: The nature of paleolithic art.)
A szerző, az Alaszkai Egyetem paleobiológusa, Dale Guthrie a 10–40 ezer évvel ezelőtti ábrázoló művészetet vizsgálta, s következtetése szerint a barlangok rajzainak zöme a nemiséget megjelenítő egyszerű falfirka – áll a LiveScience magazinban.
Kiterjedt összehasonlító képelemzés jelentette Guthrie kutatásainak alapját, amelynek során több ezer, a pleisztocén kor végén keletkezett, barlangfalat díszítő tömzsi hüvelykujj és széles kéz körvonalát is egybevetette ma élő férfiak, nők, fiatal fiúk és lányok kezéről készült fényképekkel. A szerző ezek alapján úgy véli, hogy a barlangrajzok alkotói kamasz fiúk voltak, s hogy ez egyúttal az ábrázolások zömét jelentő kisebb ábrák jelentésére is magyarázatot jelent.
A barlangrajzok kedvenc témáját jelentő női nemi szerv mellett ugyanis leginkább egészalakos Pamela Andersonok tűnnek fel a falakon, bár az ábrázolt alakok hatalmas mell- és csípőmérete a maitól eltérő szépségideálról árulkodik. (Itt a mesterségesen kreált ideálokról van szó – V.A.Z.E.) A willendorfi Vénuszhoz kapcsolódó magyarázatokat tehát nem kell átírni a szakkönyvekben. Az új könyv alapján azonban nem ártana a barlangrajzokkal foglalkozó képes albumok átszerkesztése.
A kőkori művészet természete háromezernél is több fotóval azt igyekszik bizonyítani, hogy számos ábrázolás valóban a vadászathoz kötődik, de ha csupán az élelemszerzéshez köthető rajzokat elemzik a művészettörténészek, nem kapunk teljes képet. A nemiséget ábrázoló témák mellett valóban az aprólékosan kidolgozott vadászjelenetek jelentik az őskori barlangrajzok másik jelentős csoportját. A nagyvadakat, bölényt, medvét, szarvast, lovat, kecskét ábrázoló képek feltehetőleg felnőttek kézügyességét dicsérik, készítőjük önbeteljesítő jóslatként rajzolta le a zsákmányt oldalából kiálló dárdával, amint szájából ömlik a vér. |
|
Előzmény:
|
|
# Harbasihu #
2005-12-21 15:22:43
|
677
|
    "...azok megértéséhez kreatív elmére van szükség..."
Az nekem nem kreativítás, hogy mindenféle elmosódott foltokból, pöttyökből paleolit írást próbál kierőszakolni valaki.
Az egyik lascaux-i vadbivaly fejénél levő pár maszatolásból pl. Varga Csaba számjeleket vél kiolvasni.
Szerintem ilyen foltocskákat ezerszámra lehet találni ezekben a barlangokban, de ha számok vagy betűk lettek volna, akkor a régészeknek már rég feltűnik valami rendszer, és nem fognak arra várni, hogy egy botcsinálta "íráskutató" bombasztikus igényű könyveket írjon róla.
De te még mindig nem árultad el, hogy mitől lettek magyarok azok a festékfoltok, egyáltalán hogy mi vezetett arra, hogy a topicodnak azt a címet add, amit adtál, azaz hogyan kerültek volna magyarok a középső-őskőkorba... |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
