Keresés

Részletes keresés

ysu Creative Commons License 2006-02-10 17:33:48 153

A fiatal pár egy lakást vesz meg a házban, vagy többet? (Merthogy többől jön össze egy nagyobb lakás, ha jól értem.)  A főváros kölcsönét mennyi idő alatt kell törleszteni? Vagy a vállalások fejében "ingyen" kapnák a pénzt? 

Mi biztosítaná, hogy az építész olyanra csinálja a házat, ahogy mondod? Ezt a lakóknak kell intézni, vagy valaki szervezi?

 

A "vállalás" részt nagyon jónak tartom. Ha valaki nekem felajánlaná ezt a lehetőséget, kapva kapnék rajta, feltéve, hogy tényleg kívül-belül szép lesz a ház, lesz belül kert, és a közelben játszótér, nem pedig benzin és bűz. (Mi most Angyalföld kertváros közelében lakunk, és nagyon szeretem a környéket, bár a munkám miatt sokat kell majd utaznom, ha visszamegyek dolgozni. Sajnos. 4 társasház körül az eredeti lakók hoztak létre gyönyörű kertet, játszóhellyel, pihenővel a 40-50-es években. A mai lakók meg folyton azon vitatkoznak, hogy hogyan lehetne bezsúfolni minél több autót :-( )

A hozzászólás:
eva m. amichay Creative Commons License 2006-02-10 16:05:27 152

Sajnos, ez nem különbözik attól, amit az én ismerettségi körömből ismerek...

 

Akkor most elmondanám, hogy városi szinten, mire gondolok, ami könnyitene a helyzeten...

 

Vannak, amikről más kontextusban már volt szó, de a városgazdálkodásban éppen az a poén, hogy egy döntés akkor jó, ha több dolgot pozitiv irányba lök:

 

1. Csepel északi csücskén megépülő szuper-lakó és intézményi terület, leszivná a valóban gazdag embereket - ezért is forszirozom a szuperjó épitést... azzal, hogy a fizetőképes kereslet megtalálja a maga sznob-divatterületét, csökkenni fog az érdeklődés a  VI. VII.  VIII. IX. kerületi nyomoronc foghijakért, és a régi épületek felújitása végre nem befektetetői, hanem közösségi projektként valósulhatna meg.

 

két és félszobás2: Annak idején a Gozsdura ezt leirtam, de más épületekre is érvényes: Egy régi, a befektetők által lebontásra itélt, de valójában statikailag jó állapotú házat belülről teljesen fel kell újitani - erre, mint bármilyen társasházra megszervezzük az érdeklődőket - a közép, sőt szegényebb fiatalok köréből. A tervezéstől a teljes befejezésig egy épitész kiséri végig a projektet (nekik sincs munkájuk), sőt kerttervező is, hiszen ezeken a belső udvarokon fantasztikus belső kerteket lehetne létrehozni.

 

3. A fiatalok különleges épitési hitelt kapnának, amely egy része a fészekrakó-féle állami hitelkedvezmény, de a főváros is támogatná ezt külön hitellel. Mivel a magyar családok általában nem nagyobbak, mint három gyerek (tudom, az is ritka, de legyünk optimisták :) a minimális lakásméret két és fél szoba (csatolok terveket is, amelyek nem régi házakra terveződtek, de a belső elrendezést nézzétek meg - mennyire alkalmas) de lennének három és félszobás lakások is (ez még mindig alatta van a mai izraeli átlagnál, ami négyszobás egy fiatal párnak, de egyelőre legalább ennyivel kezdjünk) A régi, gangos házak éppen egyszerű szerkezetüknél fogva alkalmasak arra, hogy ezeket az igényeket is kielégitsék - a régi szoba-konyhás lakások összevonásával, az utcai nagylakások visszaalakitásával meg lehet oldani.

 

4. A kerület, mondjuk elad egy 40 lakásos öreg házat, ahol van 10 udvari nagylakás, és 30 szoba-konyhás. A teljes gépészetet ki kell cserélni, sok esetben a pinceszintet szigetelni kell - de mondjuk van egy olyan tetőtér, amiben 4 kitűnő nagylakást lehet kialakitani. Az egész házat áttervezzük, a pinceszintet kibontjuk ( a kert szintje lemegy a pince szintjére) ott közösségi helyiségeket alakitunk ki, például automata önkiszolgáló mosodát, igy nem kell mindenkinek mosógépet venni, gyerekmegörzőt (gyönyörű kertünk lesz előtte), akár házi kifőzdét, klubot, tornatermet - mindent, ami egy normális, mai fiatalnak az életét megkönnyiti.

 

három és fél, négy szobás5. A lakáskölcsönből megveszik az ingatlant (korábbi, önkormányzati tulajdon - lerobbant, lakás céljára ebben az állapotban nem alkalmas - lakásonként  4 illetve 6 millió forintért) a lakásokon kivüli közös területek, létesitmények a társaság, mint részvénytársaság tulajdonába lenne (nem kerülne külön pénzbe a megváltásuk). 30 fiatal pár (az egyszerűség kedvéért irok párt, de ez nem lenne kikötés) A korábbi szoba-konyhás lakásokat összevonva, a rövid oldalon bővitve a függőfolyosó és a sarki lépcsőház-vizesblok számlájára - igy kapunk 30 kislakás helyett 16 két és félszobást. Az eredeti nagylakásokat három és félszobásra alakitva, plusz a tetőtérben kialakitott 4 három és félszobás lakással együtt megvan mindenkinek a maga lakása, mint lehetőség) Ha az állami kölcsön nem lesz több, mint 10 millió (bár remélem, hogy ez növekedni fog) a főváros még tizre ad hitelt a következő feltételekkel:

A./ a fiatalok kötelezik magukat, hogy tiz évig nem vesznek személygépkocsit

B./ az épitkezéshez a szakembereket a főváros garantálja, de minden kölcsönigénylő 400 óra segédmunkával járul hozzá az épitkezéshez, vagy a kertészeti munkához, adottságainak megfelelően.

C/ a projektben résztvevőknek egyetlen forinttal sem kell hozzájárulniuk az épitkezéshez, vagyis nincs szükség induló tőkére, de a segédmunkát nem lehet pénzzel kiváltani

D./ a közösség vállalja a közösségi területek üzemeltetését. Nem vehet fel idegen munkaerőt erre, a közösségi munkát belső elszámolással oldják meg. A közösség  szolidaritást vállal a társaság tagjaiért. Ha valaki munkanélkülivé válik, a közösségi munkák egy részét magáravállalhatja, ideiglenesen, és ebben az időszakban a közösség többi tagja kifizeti a maga munkarészét annak, aki a munkát elvégzi.

Erről bővebben később...

 

A lényeg mindebből, hogy a fiatal párnak semmi másra nincs szüksége, mint akaratra, munkabirásra, és arra, hogy a kölcsönöket is visszafizeti, de a közösségi tereket üzemelteti (elméleti segitséget kap, hogy ez sikeres legyen)

 

Mit szólsz, szóltok hozzá?

Előzmény:
ysu Creative Commons License 2006-02-10 11:56:09 151

:-)

 

Szóval nekem a középrétegekből vannak tapasztalataim, a leggazdagabbak és a legszegényebbek életébe kevésbé látok be. De a kétdiplomástól az alig-érettségizettig, az informatikustól az újságárusig sokféle barátom van. Sokan közülük, bár már elmúltak 25, egyedül vannak, és otthon laknak a szüleikkel. Akik már találtak párt, de még nem akarnak elköteleződni, azok esetleg albérletbe mennek. Akik viszont összeházasodtak a környezetemben, azok vettek lakást (lakótelepit pl.), vagy megörökölték a nagymama üresen maradt lakását/kisházát, esetleg beköltöztek a szülői ház elszeparált emeletére. Új építésű lakást csak kevesen vettek (az ismerőseim közül!), ugyanakkor a környékünkön töméntelen sok társasház épült fel, és sok kicsi lakást eladtak, szóval azért a fiatal házasok valószínűleg vesznek új lakást, főként kisebbeket. (Új lakásból 35-50 nm-t max., de szülői segítséggel, panelban vagy lepusztultabb lakásból is max. 70 nm-t.) Aztán az esküvő után hamar jön az első gyerek, sok helyen a második is, majd kiderül, hogy a lakás kicsi, legalábbis ahhoz, hogy legyen benne gyerekszoba (külön szobáról minden gyereknek plusz szülői háló - erről már álmodni se lehet!) - ilyenkor újra kezdődik a lakáskeresés. A család a gyerekek miatt vágyna a zöldbe, de ez a városon belül megfizethetetlen. Mi lakásban lakunk, társasházban, a lakásunk x. összeget ér, egy-két utcával(!) arrébb egy ugyanekkora alapterületes családi házért, ugyanilyen lerobbant külsővel, mint a mienk, már 2x összeget elkérnek. És akkor még nem próbáltuk nagyobbra cserélni a lakást. Ha lakóparkba akarok menni, akkor is legalább 20 nm-rel kisebb lakást kapok a sajátomért cserébe. (És még kert sincs.) Ezért aztán sokan a város határán kívül keresgélnek, a kevésbé felkapott helyeken. És építkeznek. (Ez is az oka a kiköltözésnek, nem csak az újgazdagok hóbortja!) A hitelek és lakástámogatások is érdekesek: egy ismerősömék nagymama régi házába költöztek, jöttek a gyerekek, szerettek volna tetőráépítést vagy bővítést csinálni. Nem kaptak annyi hitelt, amennyiből kijött volna, mert a bővítést nem annyira támogatják, mint az új építést. Úgyhogy vettek egy mély lélegzetet, leromboltatták a régi házat, és a helyére felhúzták az újat. Így már kaptak pénzt. Ez nem Bp-n történt, de a közelében.

Munka szempontjából a legtöbb ismerősöm dolgozik, bár nem mindenki azt, amit szeretne. Van olyan kertészmérnöki diplomával rendelkező barátom, aki egy moziban jegyeket árul. Vagy olyan is, aki óvodában dadusként dolgozott, GYES után sehol nem tudott elhelyezkedni, és most a Burger Kingben dolgozik. De olyanok is vannak, akik diplomások, és multi cégeknél dolgoznak sok-sok órát, de legalább jó fizetésért. A legtöbb felsőfokú diplomát szerzett ismerősöm el tudott helyezkedni a szakmájában. Diploma nélkül nehezebb állást találni, és az ember nem válogathat. Ilyenkor előfordul, hogy Újpestről Csepelre kell ingázni, öt tömegközlekedési eszközzel. :-(

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!