Sajnos, ez nem különbözik attól, amit az én ismerettségi körömből ismerek...
Akkor most elmondanám, hogy városi szinten, mire gondolok, ami könnyitene a helyzeten...
Vannak, amikről más kontextusban már volt szó, de a városgazdálkodásban éppen az a poén, hogy egy döntés akkor jó, ha több dolgot pozitiv irányba lök:
1. Csepel északi csücskén megépülő szuper-lakó és intézményi terület, leszivná a valóban gazdag embereket - ezért is forszirozom a szuperjó épitést... azzal, hogy a fizetőképes kereslet megtalálja a maga sznob-divatterületét, csökkenni fog az érdeklődés a VI. VII. VIII. IX. kerületi nyomoronc foghijakért, és a régi épületek felújitása végre nem befektetetői, hanem közösségi projektként valósulhatna meg.
2: Annak idején a Gozsdura ezt leirtam, de más épületekre is érvényes: Egy régi, a befektetők által lebontásra itélt, de valójában statikailag jó állapotú házat belülről teljesen fel kell újitani - erre, mint bármilyen társasházra megszervezzük az érdeklődőket - a közép, sőt szegényebb fiatalok köréből. A tervezéstől a teljes befejezésig egy épitész kiséri végig a projektet (nekik sincs munkájuk), sőt kerttervező is, hiszen ezeken a belső udvarokon fantasztikus belső kerteket lehetne létrehozni.
3. A fiatalok különleges épitési hitelt kapnának, amely egy része a fészekrakó-féle állami hitelkedvezmény, de a főváros is támogatná ezt külön hitellel. Mivel a magyar családok általában nem nagyobbak, mint három gyerek (tudom, az is ritka, de legyünk optimisták :) a minimális lakásméret két és fél szoba (csatolok terveket is, amelyek nem régi házakra terveződtek, de a belső elrendezést nézzétek meg - mennyire alkalmas) de lennének három és félszobás lakások is (ez még mindig alatta van a mai izraeli átlagnál, ami négyszobás egy fiatal párnak, de egyelőre legalább ennyivel kezdjünk) A régi, gangos házak éppen egyszerű szerkezetüknél fogva alkalmasak arra, hogy ezeket az igényeket is kielégitsék - a régi szoba-konyhás lakások összevonásával, az utcai nagylakások visszaalakitásával meg lehet oldani.
4. A kerület, mondjuk elad egy 40 lakásos öreg házat, ahol van 10 udvari nagylakás, és 30 szoba-konyhás. A teljes gépészetet ki kell cserélni, sok esetben a pinceszintet szigetelni kell - de mondjuk van egy olyan tetőtér, amiben 4 kitűnő nagylakást lehet kialakitani. Az egész házat áttervezzük, a pinceszintet kibontjuk ( a kert szintje lemegy a pince szintjére) ott közösségi helyiségeket alakitunk ki, például automata önkiszolgáló mosodát, igy nem kell mindenkinek mosógépet venni, gyerekmegörzőt (gyönyörű kertünk lesz előtte), akár házi kifőzdét, klubot, tornatermet - mindent, ami egy normális, mai fiatalnak az életét megkönnyiti.
5. A lakáskölcsönből megveszik az ingatlant (korábbi, önkormányzati tulajdon - lerobbant, lakás céljára ebben az állapotban nem alkalmas - lakásonként 4 illetve 6 millió forintért) a lakásokon kivüli közös területek, létesitmények a társaság, mint részvénytársaság tulajdonába lenne (nem kerülne külön pénzbe a megváltásuk). 30 fiatal pár (az egyszerűség kedvéért irok párt, de ez nem lenne kikötés) A korábbi szoba-konyhás lakásokat összevonva, a rövid oldalon bővitve a függőfolyosó és a sarki lépcsőház-vizesblok számlájára - igy kapunk 30 kislakás helyett 16 két és félszobást. Az eredeti nagylakásokat három és félszobásra alakitva, plusz a tetőtérben kialakitott 4 három és félszobás lakással együtt megvan mindenkinek a maga lakása, mint lehetőség) Ha az állami kölcsön nem lesz több, mint 10 millió (bár remélem, hogy ez növekedni fog) a főváros még tizre ad hitelt a következő feltételekkel:
A./ a fiatalok kötelezik magukat, hogy tiz évig nem vesznek személygépkocsit
B./ az épitkezéshez a szakembereket a főváros garantálja, de minden kölcsönigénylő 400 óra segédmunkával járul hozzá az épitkezéshez, vagy a kertészeti munkához, adottságainak megfelelően.
C/ a projektben résztvevőknek egyetlen forinttal sem kell hozzájárulniuk az épitkezéshez, vagyis nincs szükség induló tőkére, de a segédmunkát nem lehet pénzzel kiváltani
D./ a közösség vállalja a közösségi területek üzemeltetését. Nem vehet fel idegen munkaerőt erre, a közösségi munkát belső elszámolással oldják meg. A közösség szolidaritást vállal a társaság tagjaiért. Ha valaki munkanélkülivé válik, a közösségi munkák egy részét magáravállalhatja, ideiglenesen, és ebben az időszakban a közösség többi tagja kifizeti a maga munkarészét annak, aki a munkát elvégzi.
Erről bővebben később...
A lényeg mindebből, hogy a fiatal párnak semmi másra nincs szüksége, mint akaratra, munkabirásra, és arra, hogy a kölcsönöket is visszafizeti, de a közösségi tereket üzemelteti (elméleti segitséget kap, hogy ez sikeres legyen)
Mit szólsz, szóltok hozzá? |