|
|
A hozzászólás:
 |
kvadrát
 2006-01-27 23:09:19
|
59
|
Nagyon jó, amiket írsz, Motyó, egyszerre több vitát is meg lehetne alapozni belőle. Mondjuk, hogy mindig valóban rossz-e már a társadalomnak, ami a félelem határán túlra esik. És mivel nem, ezért a társadalom félelme helyett mit kellene a rossz, a bűn határának kijelölni. Clarke Városában az alapító Yarlan Zey vagy a Központi Kompjúter (nem derül ki, hogy végül is melyik) éppen azért tervezte meg a Mókamesterek időnkénti felbukkanását, hogy a rend és nyugalom ne maradhasson olyan tökéletes.
A bűnözést valóban szokás a hátrányos társadalmi helyzettel magyarázni, de ez nekem nem adna magyarázatot arra, amikor egy tízéves kislányt megerőszakolnak, vagy autóból fejbe lőnek járókelőket, szórakozás gyanánt. Mint ahogy arra sem, hogy a cseppet sem hátrányos helyzetű üzleti vezetők, politikusok, hírességek is jócskán kiveszik a részüket a bűnözésből, legfeljebb a büntetésből nem annyira.
Nem vagyok képes felidézni, hogy hol hallottam vagy olvastam azt egy szereplőtől, hogy ha elismerjük, hogy a zsenialitás és a különleges egyéniségek eltérnek az átlagostól, akkor milyen alapon várjuk el, hogy az átlagtól mindig csak az egyik irányban térjen el a világ. |
|
Előzmény:
 |
|
motyo_1999
2006-01-27 09:15:07
|
57
|
Hm, Clarke azért elég szőrmentén, mondhatni prűden kezelte ezt a kérdést, dehát ugye nem is ezért szeretjük azt a könyvet. Clarke technológia-istenítő volt, így az ő Városa semmiképp nem lehetett valami visszataszító emberi fertő, inkább egy jóságos és bölcs gépek által irányított békés társadalom, amelyből - hát istenem - némileg kiveszett a kezdeményezőkészség az elmúlt egymilliárd év során.
És ez el is vezet minket egy gondolathoz: ha egy társadalomban egyáltalán nincs bűnözés, nincs káosz és instabilitás, az csalhatatlan jele, hogy az a társadalom nagyjából teljesen fejlődésképtelen (ami nem feltétlenül rossz persze, ez megítélés kérdése). A bűnözés csak részben fakad hátrányos társadalmi helyzetből, elég nagy része egyszerűen a korlátokat gátlástalanul áthágni akaró kreativitás terméke.
Arról nem is beszélve, hogy a "bűnözés" mennyire relatív fogalom lehet. Alvin mániákusan keresi a kijáratot Diasparból, ami polgártársai szemében már önmagában is elborzasztó és teljességgel érthetetlen - ebből következően főbűn, amelyet a legsúlyosabb büntetéssel kell elfojtani. Minden azon múlik, hogy az adott társadalomban hol húzódnak a *félelem* határai.
Abba most inkább ne menjünk bele, hogy a gyilkosságra mennyire vonatkoznak a fentiek, inkább maradjunk annyiban, hogy az valóban bűn, és akkor nyugodtan alszunk.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
