|
|
|
|
 |
Via Galvani
2006-01-27 14:50:44
|
200
|
| Ez dühítő! Hiánygazdaság a nyelvtudományban? |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2006-01-27 14:00:28
|
198
|
Ad bozgor:
[Via Galvani #175] > Ezt találtam: [...] www.oik.hu/ujkonyvek/20052/roman.htm 101762 Ciorănescu, Alexandru (1911- ) Diccionario etimológico rumano (román) Dicţionarul etimologic al limbii române / Alexandru Ciorănescu ; ed. îngr. şi trad. din limba spaniolă, de Tudora Şandru Mehedinţi şi Magdalena Popescu Marin - Bucureşti : Saeculum I. O., 2001. - 1055 p. : ill. ; 25 cm Bibliogr.: p. [1049]-1053. ISBN 973 9399 86 X 801.321.2:805.90=590 801.323.1:805.90-541=590 rum - Etimológiai szempontok. Etimológiai szótárak - Egynyelvű szótárak - Román nyelven - Román nyelv - Román etimológia
Beszereztettem, de nincs benne a bozgor. |
|
Előzmény:
 |
LvT
2006-01-09 13:06:32
|
178
|
Kedves Via Galvani!
> Nekem úgy magyarázta egy ukrán ismerősöm hogy a bozgor nem román hanem ukrán szó, városon kívülit jelent (bez gorod vagy valami hasonlóból kiindulva)
A szál elvarrása végett írom.
Ez egyébként még könnyebben cáfolható, mint a „szlavón” változat. Az ukránban (a fehéroroszban, sőt a déloroszban is) a csehhez-szlovákhoz hasonlóan lejátszódott a /g/ > /h/ hangváltozás; az ukrán helyesírásban a г – a fiatal jövevényszavakat leszámítva) a /h/ hangot jelöli (a /g/ hang jelölésére az ukrán filológiai irodalomban külön jel van: ґ). Ukrán alapon kizárhatók a g-t tartalmazó szavak.
Ezen kívül ukrán alapon az /e/ > /o/ változás teljességgel megmagyarázhatatlan, mivel ez ebben a nyelvben csak a susogó hangok (ж, ц, ч, ш /zs, c, cs, s/) és й /j/ után lép fel.
Etimológiailag sem stimmol a dolog, ui. a ’város’ jelentésű szó esetén az ukrán a nyugati szláv nyelvekkel tart: alakja місто /miszto/. Sőt, míg a nyugati szláv nyelvben a bozgor-ban „gyanított” etimon, a город /horod/ csak ’konyhakert’ jelentésben van meg. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|