Keresés

Részletes keresés

messelg Creative Commons License 2006-01-26 12:54:07 26

Másod-harmadállásban lennél főpolgármester, ha ennyire nincs időd?

Hajrá Demszky!!!

A hozzászólás:
eva m. amichay Creative Commons License 2006-01-26 12:01:09 24
Elnézést, az itt-ott előforduló elütésért, de annyira kevés az időm, hogy egyenesen ide irok. Remélem, azért érthető a mondanivaló.
Előzmény:
eva m. amichay Creative Commons License 2006-01-26 11:51:06 23

Úgy tűnik, nehezen tudunk kikeveredni a politikai esély-latolgatásból...

 

Köszönet kambekk a szakirodalomért...

 

Még nem olvastam el a tanulmányokat, amiknek a linkjét kambekk megadta, tehát nem tudom precizen összehasonlitani azzal, amit én tervezek, de az biztos, hogy abba a sárdagasztásba, ami már most zajlik a pártok közt, nemkivánok részt venni.

 

A kampány maga nyár végén indul, jelenleg a program ismertetése és csiszolása folyik. Nyilvánvaló, hogy számomra az ismertség megszerzése is feladat, ezzel kapcsolatban folyamatosan teszek lépéseket, de ez még nem kampány.

Amikor a program egészére azt mondhatom, hogy ez igy megvalósitható - kb. március elején kezdődik a széleskörű ismertetése ( a taktikai módszereket nem ismertetem, gondolom érhető, miért), és kezdődik a meggyőzés. Közben a szakmailag korrekt programot könnyen emészthető mondatokba sűritve visszük mind nagyobb nyilvánosság elé. A kampány akkor kezdődik, amikor a programot már ismertnek tekinthetjük.

 

Politikusi gyakorlatom nincs, de kétszer volt alkalmam figyelemmel kisérni egy gondolatot a kezdeti fázistól a győzelemig... Az első ilyen alkalommal az úgynevezett Négy Anya mozgalomban vettem részt, amelynek a célja az izraeli hadsereg kivonása Libanonból - volt.  Ez a mozgalom  a teljes ismeretlenségből, fél év alatt került a teljes társadalmi ismertségig - ez alatt épitette fel magát szervezetileg. Az elején a gondolat elutasitása több, mint 90%-os volt, az első, csendes tüntetéseken leköpdödtek minket, mint az ország ellenségeit (a szervezők olyan anyák voltak, akik elveszitették a fiaikat az akkor már húsz éve folyó háborúban, kezdetben a részvevők nagy része (magam is) olyan anyákból állt, akiknek a fiaik sorkatonai szolgálatot teljesitettek, Libanonban is)... ebből a szituációból két év alatt sikerült elérni, hogy olyan mértékűvé lett a támogatás, hogy az akkori miniszterelnök-jelölt bevette a választási programjába, és megnyerve a választásokat 2000-ben kivonták a csapatokat.  Nem akarom részletezni, hiszen Magyarországon ez nem egy különösebben ismert téma, csupán annyi a tanulság mindebből, hogy a teljes elutasitástól is el lehet jutni az elfogadásig, olyan ügyben, ami egy ország véleményét kell megváltoztassa - ha meggyőződéssel, tudatosan és következetesen dolgozunk rajta. Ez a mozgalom, fennállása három évében semmilyen támogatásban nem részesült, a mozgalom tagjainak önkéntes munkáján alapult.

 

A második gyakorlat a tel-avivi önkormányzati választások voltak, amelyen mint városgazdász szakértő támogattam egy jelöltet,  aki a választások időpontja előtt egy (!)  hónappal határozta el, hogy indulni kiván. Nem az ismeretlenségből, hiszen egy olyan szinész volt, aki korábbi közösségi munkájáról már ismert volt, de az idő roppant kevés volt a kampányra. Ezért, gyakorlatilag, a programot korábbi szakmai tapasztalataimból, egyedül állitottam össze, rögtön tömöritve, érthetően, és egy hónapon át mindenhová kisértem a jelöltet, hogy a programot ismertessem.  Lényegében, ez volt az az "iskola", amiből tudok egy és mást a választási stratégikról és taktikákról. Mivel az izraeli rendszerben, egy új, független jelölt egy buznyák vasat sem kap, támogatást, de ha bejut a 22 tagot számláló önkormányzatba, minden mandátumnak van egy fix összeg költségtéritése, a jelöltem felvett egy bankkölcsönt, és az volt a rendelkezésünkre álló pénz, valamint rengeteg önkéntes munka. Az eredmény igazolta a fáradságot, mivel sikerült két mandátumot szerezni, igy a kiadásokat fedezte, és az önkéntes munkásokat utólag dijazni is tudta. Igaz, nem pazarolta a pénzt, hiszen ez egyfajta hazárdjáték volt - ha nem kerül be, akkor néhány évig a kölcsön visszafizetésére ment volna minden energiája...

 

Tudom, Budapest nem Tel-Aviv, de a választások minkét helyen meglehetősen hasonlóak (nem véletlenül vannak nemzetközi szakértők ezen a területen). Két alapvető módszer van: az egyik, a nagy költségvetésű kampány, aminek a jeleit állandóan látni lehet hatalmas plakátokon, ajándék-trikókóktól, sapkákig, táskákig, ami csak belefér, és rövid, lényegében nem sokat mondó szlogenekből, mint például "Budapest Demszkyre vár" vagy hasonlók, és ennek a mantrázására.

 

A másik módszer az alulról épitkező, amely a programja alapos kidolgozásába fekteti energiáit, aztán pedig a program "adja el" saját magát, és rajta keresztül a jelöltet. Ezzel a módszerrel operálnak azok, akik újonan érkeznek a politikai harctérre. Ennek a módszernek az előkészületei nagyon sok szellemi energiát követelnek, de lényegesen kevesebb pénzt, hiszen az óriásplakátok teljesen feleslegesek (nulla hatékonyság) ebben az esetben. Mielőtt eldöntöttem, hogy indulok, szakmailag teljesen biztos voltam abban, hogy a helyzet Budapesten kritikus pontra érkezett. Demszky nem jó, de vele szemben sincs senki... és az embereknek nagyon elegük van a politikusok hazugságaiból. A város nem bir ki még négy év semmittevést vagy tűzoltást (mint a hisztérikus kátyúzás), vagyis a szemléletváltozás elkerülhetetlen, ha a város nem akar a Balkánhoz közeledni...  Ekkor elemeztem néhány hasonló szituációt a választások történetében, és ennek hatására mertem azt mondani, hogy ráteszem azt az évet (szakmai munka tekintetében ez már a harmadik intenziv év), ami a választásokon való sikeres részvételhez szükséges, mégpedig az alapos munkára való épitkezés módszerével, amiben személy szerint kockáztatok a legtöbbet. Mivel nem az a célom, hogy mindenáron polgármester legyek, hanem az, hogy keresztülvihessem a szakmai elképzeléseimet, azt a lehetőséget, hogy  gazdagok pénzadományait igénybevéve jussak a pozicióba - eleve elvetettem, hiszen akkor ezeknek az embereknek a lekötelezettje lennék, és csakúgy, mint Demszky - kezem-lábam meg lenne kötve, nem sokat tehetnék.

 

Tehát az esély, ha abból a szinte reménytelen helyzetből, amiből indulok, milliárdok nélkül, amiben ma vagyok - csakis az lehet, hogy a budapesti választók végiggondolják, mi a tétje a választásoknak, és a jelenlegi állapotok helyett merik bevállalni a változásokat. Meggyőződésből. Ezért állitottam, hogy ez dupla vagy semmi - esély, hiszen feltételezi a választópolgárok tudatosságát, és állásfoglalását egy másfajta gondolkodás mellett - ez viszont a program megvalósithatóságának is a záloga. Ha pedig ugyanazt az utat választják, amit Demszky 15 éve folytat, akkor őt választják - ennek a döntésnek minden következményével. Beleértve azt is, hogy akkor senki ne panaszkodjon arra amit van, hiszen a szavazatával erősitette meg a jelenlegi helyzetet.

 

Ezért állitottam, hogy nekem Demszky nem ellenfelem,  nekem a választók bizalmát kell elnyernem. Pontosabban az a program kell elnyerje, amit az emberek elé állitok. Remélem ezzel, tényleg befejethetjük az esélylatolgatást, és a program kivesézésébe foghatunk.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!