|
|
 |
Törölt nick
2006-01-15 23:07:33
|
383
|
Nem érted amit írok.
Ha az alternatíva a demokrácia fennmaradása, amiben nem hal meg senki, akkor Pinochet megölt három- vagy négyezer embert.
Ha pedig az alternatíva a kommunizmus, amiben háromezer ember biztosan meghal (a kommunizmusok már csak ilyenek), akkor Pinochet megmentett háromezret, és megölt másik háromezret: ez már szerintem nem olyan súlyos bűn, hiszen az áldozatok számát nem növelte a cselekedete.
Ha ez relativizmus, nevezd annak.
Egyébként ez nálam működik minden irányban: például az orosz polgárháborúban a bolsevikok ugyan sokszázezer embert öltek meg, de a fehérek - ha ők győznek - ezt ugyanígy megtették volna (legfeljebb nem ugyanazt a pár százezret ölik meg, hanem mondjuk "burzsoák" és "kulákok" helyett zsidókat és "marxistákat"). Tehát voltaképpen kisebb a bűnük, hisz ha nem ölik meg azt a párszázezer embert, akkor elvesztik a polgárháborút, és akkor helyette másik párszázezer halt volna meg. Ergo megintcsak, ez kisebbíti a bűnt.
A demokráciához:
Én a demokráciát igen hatékonytalan rendszernek tartom, amelyik képtelen bármilyen hosszútávú programot végigvinni. Két okból támogatom:
Egyfelől itt Európában, és különösen Magyarországon - úgy látom - csakis sokkal rosszabb bornírt rendszerek jöhetnének helyette (legalábbis nehezen tudom elképzelni egy felvilágosult tekintélyelvű rendszer létrejöttét), ezért aztán jobb ellenezni a demokrácia minden megváltoztatási kísérletét. (Persze ez nem jelenti azt, hogy a demokrácián belüli bizonyos intézményi változásokat ne tudnék elfogadni.)
A másik okom a demokrácia támogatására személyes: a magam részéről hozzászoktam és nagyon kedvelem azt a szellemi szabadságot, amivel ez a rendszer együttjár. Valószínűnek tartom, hogy egy tekintélyelvű rendszer megnehezítené az információkhoz való hozzájutásomat - mint teszi azt például az egyébként általam részben kis ambivalenciával csodált kínai rezsim is. |
|
 |
showtimes
2006-01-15 23:04:26
|
381
|
Úgy forgatod ki a leírtakat, ahogy egészségedre szolgál. Szerencsére a többség tud olvasni és remélhetően gondolkozni is, tehát látja, hogy a leírt és az általad interpretált nem fedi egymást. Leírtam nem esetem Pinochet sem, de messze nem olyan feketebárány, mint az elvtársak propagandája beállította. Ráadásul a klasszikus latinamerikai katonai junta nem azonos az európai diktatúrákkal, lásd Sztálin elvtárs pajtáj országlását. Che viszont véreskezű hivatásos forradalmár volt, aki ráadásul amihez nyúlt azt el is baltázta Kubától Bolíviáig. Ez elég nagy probléma a híveinek. Viszont nagy mázlisták, hogy nem Che által elképzelt társadalomban kell élniük. |
|
 |
kavkaz
2006-01-15 22:56:13
|
379
|
Bevallottan nem demokráciaellenes vagyok, hanem nem szimpatizálok a demokráciával. Ha nem éred a különbségek, akkor hozzátenném, hogy az individualizmus, a szólás és személyes szabadság és a magántulajdon pártján állok. Tehát a kommunizmust már lényegét tekintve utasítom vissza, hiszen minden valamirevaló kommunista ezen lehetőségek felszámolásával kell, hogy nyisson. Ez az idológiájába van kódolva.
Ellenben nem gyűlölöm a kommunizmust, pusztán csak szembenézek ezzel a opcióval és megállapítom, hogy csak kivételes körülmények közt lehet jót lehívni belőlle, ám annál gyakrabban -szinte mindig- több kárt okoz, mintha a kommunizmust megelőző gyakran tényleg vérlázítóan rosszul gazdálkodó ancien regime maradt volna hatalmon. És bár a kommunizmusmegelőző módszerek eszköztára olykor brutális volt, de ismerve minden létező kommunizmus brutalitását már nem az a kérdés, hogy melyik rendszer a brutálisabb, hanem az, hogy melyik brutalitás következménye jobb rendszer! Ebben pedig a kommunizmus nem tud versenyezni. Mert nem tud jobb rendszert létrehozni, ám rosszabbat annál inkább!
Így áll elő az a szituáció, amelyben el felelősséget kell vállalni egyfajta brutalitás mellett. Az adott történelmi kontextusban -amely továbbra is az 50-80-as évek- az antikommunizmus brutalitása többet és jobbat garantált. Legalábbis nagyobb esély volt a többre és a jobbra, mint a kommunista brutalitás árán. |
|
A hozzászólás:
 |
Triste
2006-01-15 22:31:31
|
377
|
"A kommunista hatalomátvétel veszélye meg igenis csökkenti Pinochet bűnét, hiszen a kommunista hatalomátvételnél - mint azt már fentiekben, azt hiszem, nem minden meggyőzőerő nélkül kifejtettem - még a Pinochet-puccs is jobb volt, a három- vagy négyezer halottjával."
Erről beszéltem. Erről a mérhetetlen cinizmusról és erkölcsi relativizmusról, ami bűzlik a soraidból - no és persze MAXVAL, kavkaz és showtimes soraiból is. Nem számít semmi: pusztuljanak ezrével az emberek, nők és gyermekek is, csak ne legyen "kommunizmus". Ez a kapitalizmus elvakult védelmezőinek az utolsó érve: a fegyver. Ki kell nyírni, aki "kommunizmust" akar. De akkor még nem is beszéltünk a megkínzottak tízezreiről: azok végképp nem számítanak a bögyöknek. Hogy Chilében demokratikusan került hatalomra a kormány? Lényegtelen. "Kommunista veszély" fenyegetett, s maga az állítólagos, Pinochet hangoztatta veszély is elegendő indok a kapitalizmus elvakult védelmezőinek arra, hogy emberek ezreit mészárolják le. Persze, a bögyök, MAXVALOK, kavkazok és showtimesek néha azért nagyon finnyásak bírnak ám lenni: ha pl. Castróról vagy Che Guevaráról van szó. Akkor feltör a bögyökből, a MAXVAL-okból és showtimesekből a nagy demokrata, s egymást túllicitálva, haragvóan ítélik el a két "terroristát". Aztán lemossák azt a vért a kezükről, ami akkor került oda, amikor Pinochet hátát lapogatták széles mosollyal. (kavkazból nem tör föl a nagy demokrata, ő bevallottan demokrácia ellenes. De hát a nagy demokrata bögyök, MAXVAL-ok és showtimesek számára ilyenkor nem ez a lényeg, hanem az, hogy kavkaz is ugyanúgy gyűlöli a "kommunizmust", mint ők: ebben igazi puszipajtások a nyugati demokrata bögyök, MAXVAL-ok, showtimesek és az antidemokrata, iráni fanatikusokat éltető kavkazok).
|
|
Előzmény:
 |
Törölt nick
2006-01-15 15:59:12
|
362
|
A többiek nevében nem nyilatkozom, mindössze annyit állítok, és állítottam mindeddig a percig, hogy a legtöbb kommunista diktátor (van kivétel) és a konkrét fasiszta diktátor (Pinochet) között az a hasonlóság, hogy mindnyájan sokakat öltek meg, és megszüntették a demokratikus intézményeket (vagy legalább nem engedték azokat létrejönni), és az a különbség, hogy Pinochet uralma alatt javult a gazdasági helyzet, a kommunista diktátorok alatt pedig nem. Azaz a szegények helyzete is, hosszú távon. Ezzel szemben a baloldali populista (bár többnyire valóban demokratikus) vezetők, mint Allende, és még inkább a kommunista diktátorok, mint Fidel, legfeljebb ideig-óráig értek el bármi javulást, hosszú távon romlott alattuk a helyzet.
Tehát Pinochetről lehet valami jót is mondani, Fidelről semmit. (Vannak kommunista diktátorok is, akikről jót is lehet mondani, de konkrétan Latin-Amerikában nincsenek ilyenek.)
Azt egy percig sem tagadtam, hogy Pinochetről rosszat is lehet mondani, sőt még a pozitívumait (gazdasági javulás) sem misztifikáltam túl, hisz pl. Szingapúr vagy Dél-Korea, meg Tajvan diktátorai ebben is sokkal sikeresebbek voltak.
A kommunista hatalomátvétel veszélye meg igenis csökkenti Pinochet bűnét, hiszen a kommunista hatalomátvételnél - mint azt már fentiekben, azt hiszem, nem minden meggyőzőerő nélkül kifejtettem - még a Pinochet-puccs is jobb volt, a három- vagy négyezer halottjával. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|