Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2006-01-09 11:08:56 177
Kedves nec mergitur!

> Felületes vagy! Ezt az állításomat elfelejtetted cáfolni:
"Jó példa a jelentésváltozásra éppen a magyar ország szó. Ez az uraság szó deformációja.
(A jelentésváltozás azért nem tetszőleges, az eredeti és a későbbi jelentésnek van köze egymáshoz)"

Felületes vagyok ugyan, de nem azért, amit fent írsz. Még ha Kis Ádám nem is szólt volna hozzá ehhez az állításhoz, akkor is, mint a tárggyal össze nem függő kijelentés, az érvelés szempontjából teljesen érdektelen. De ha már e felől érdeklődsz, legyen.

Csak nem Tótfalusit olvasol? Nála találtam meg ezt a kitételt, így: „vagyis az ország az uraság alakváltozata”. Arra ennek kapcsán felhívnám a figyelmet, hogy még ha olyan népszerűsítő jellegű írásokat is olvasunk, amilyen Tótfalusié, nem tekinthetünk el attól, hogy az adott szakma szabályai szerint értelmezzük a kijelentéseket.

Itt Tótfalusi nem állít semmit a jelentésekről, sőt arról sem állít semmit, hogy a két alakváltozat közül melyik az eredetibb. Így egyáltalán nincs szó semmiféle „deformitásról”. Egyébként, ha egyáltalán „deformitás”-ról lehet beszélni, akkor az az uraság szó esetén merül fel: a -ság/ség képző ui. az alanyeseti tőalakhoz járul, nem a ragozott alakokban lévőhöz. Így a várt alak *úrság lenne, ahogy pl. igazság van, nem *igazaság. (Ezért azért felvethető, hogy az uraság nem is az úr főnévből, hanem talán az uras melléknévből származik.)

De nézzük a jelentést. Az ország szó, mint eredetileg (a Halotti Beszéd tanúsága szerint is) uruszág, teljesen rendjén való kifejezés. A valamely tisztség viselője által uralt területet ma is -ság/ség képzővel képezzük: királyság, grófság, püspökség stb. A szó kialakulásakor az akkor uru-nak (ma úr-nak) hangzó szó a királyi család férfitagját jelölte: az uruszág (> ország) tehát a latin regnum tükörfordítása. És nem is itt történt jelentésváltozás, hanem az úr szó esetén.

Ami pedig az uraság-ot illeti, ha beleolvasol pl. Bessenyei György Ágis tragédiája c. művébe (íródott 1772-ben), akkor ezt találod:
Leónidás, meg-illetődéssel: Amfares! lehet-é Spárta illy e-fajúlt?
Hiheted-é, hogy már Királyságom el-múlt?
Ah kínos hivatal! — gyötrelmes méltóság!
Embertelen Kőzség — veszélyes uraság!

Itt az uraság nem egy személyt jelent, hanem a királyság szinonimája. Ezzel kapcsolatban felhozom azt a triviális tényt, hogy a -ság/ség képző többjelentésű: nemcsak a tisztségviselő „birtokát” jelzi, hanem tisztségviselésének idejét is. Ez nem jelentésváltozás, hanem a -ság/ség képző többjelentésű volta. Ha arról beszélünk, hogy Karol Wojtyła érseksége alatt mi történt, akkor nem elsősorban a krakkói érsekségre utalunk, hanem arra az időre, amíg ő krakkói érsek volt. Fent Leonidász sem Spárta elmúlásáról beszél, hanem arról, hogy ő esetleg már nem király Spártában.

Az uraság szó személyre utaló ’úr, földesúr’ jelentése tehát egészen fiatal, XVIII. sz. utáni. A jelentésváltozást a a -ság/ség képző harmadik jelentése alapozta meg, az, hogy gyűjtőneveket is képez: a katonság szó pl. egyaránt jelenti azt az időt, amikor valaki katona, ill. a katonák összességét. Így az uraság egyaránt jelentette az uralkodást és az urak összességét. Ez utóbbiakra adat:
1782, Regulamentum militare : A’ Naturálékat, az, az eránt tett Repártitió szerént, vagy a Főldes Uraság, vagy a’ Jobbágyság tartozik az Élés Magazinumokban administrálni, avagy egygyik Magazinumból másikba vitetni; — Itt a „földesuraság” a jobbágysággal egy szinten egy egész társadalmi osztályt jelöl.
1772–1792, Barcsay Ábrahám levele Széchényi Ferenchez: P.S. az ide való Uraság vagyis Nemesség különös szivességgel volt hozzánk; igen érzik hól szorittya a tsizma a lábokat. — Itt az „uraság” a nemesség ’nemesi kar’ szinonimája és a következő tagmondatban többes számmal is egyeztetődik.

Az uraság tehát ilyen értelemben az urak összességét jelentette, és csak a XVIII. sz. végétől a népnyelvből szivárgott be a jelentés egyedülése, először az aktuális földesúri családot jelentve, utóbb pedig e család fejét.

A régi jelentések közül egyet egyébként még máig hoz az értelmező kéziszótár: „1. kissé rég Úri életmód, viszonyok”.

Leszámítva tehát a tárgyi tévedéseket (a „deformáció”-t, ill. azt, hogy mi minek a „deformációja”), a fentieknek nincs közük a tárgyhoz.
A hozzászólás:
nec mergitur Creative Commons License 2006-01-07 17:57:41 176

Kedves LvT !

Felületes vagy! Ezt az állításomat elfelejtetted cáfolni:

 

"Jó példa a jelentésváltozásra éppen a magyar ország szó. Ez az uraság szó deformációja.

(A jelentésváltozás azért nem tetszőleges, az eredeti és a későbbi jelentésnek van köze egymáshoz)"

 

Előzmény:
LvT Creative Commons License 2006-01-05 14:57:32 149
Kedves nec nergitur!

> Az, hogy a fekete hegy ma egy államot jelent éppen azért van, mert a hegyi népek természetesnek vették, hogy az ember hazája egy hegy.

Nem. Tudni kell, hogy a valódi hegyek nem a Crna gorában vannak, annak legmagasabb hegye sem éri el az 1000 m-t, hanem a Brda nevű hegységben, amelynek népessége csak 1796-tól csatlakozott Montenegróhoz (montenegrói mércével csak a brdaiak igazi goraninok, azaz ’hegylakók’). Azt is tudni kell, hogy mint államnév sem létezett korábban. A montenegrói állam eredetileg ui. nem más, mint a Centijében székelő püspök (vladika) teokratikus birtoka: és ezt az egyházkerületet nevezték Crna gorának a vele nagyjából egybeeső hegységről (ez is csak a XV. sz.-tól volt így, mikor is az idevalósi Crnojevićeké lett az addig Zetának nevezett területen a hatalom). Az állam neve 1796 után Crna gora i Brda volt. Ez csak a XIX. sz. végén rövidült le Crna gorára.


> Hasonló jelenség, más tájegységnevek is felvehetik az ország jelentést. Pl. Havasalföld, Németalföld (Pays Bas, Nederland = ez csak annyit tesz: alföld).

Na és hány nyelvben jelent az alföldtelen kifejezés ’hazátlan’-t is? És hány nyelven jelent az ottani alföld szó ’ország’-ot. Mert, amit hoztál, az egy meghatározott ország neve, és nem általában ország. Attól, hogy a hollandok Nederlandnak nevezik a saját országukat (de más országot nem!), attól még az ukránok sosem hívták Ohneniederlendernek Tevjét, a zsidó tejesembert.

Amúgy a gora a montenegrói szerbben sem jelent országot, hazát. Még ha a játék kedvéért feltételeznénk is, az akkor is szép logikai bakugrás lenne, hogy a románok montenegrói szóval nevezik el a magyarokat.


> A nyelvészek, amikor régi, ismeretlen nyelvek írását akarják megfejteni, a hegy jelentésű jeleket elfogadják ország jelentésűnek is (ld. sumer, hettita nyelvek megfejtési folyamata).

Legalább annyira, mint ahogy a nyelvészek a magyar nyelv megfejtésekor ’ország’ jelentésűnek fogadják el a tenger, szót elvégre vannak olyankor, akik tengerentúl élnek. Vagy uygnaígy: kelet, minthogy a Közel-Kelet, Távol-Kelet meghatározott területet jelölnek. Amire a sumer esetén gondolsz, az a kur, de az nem jelentett akármilyen hegységet, hanem kifejezetten a Sumertől keletre eső Zagrosz-hg.-t jelölték vele, és – nem meglepő módon – az onnan előtörő barbárok (pl. gutik) lakhelyét jelölték vele. De az eredeti értelmére utal az, hogy ’kelet’ értelemben továbbra is használatban volt.

Ugyanakkor a ’hegy’ jelentésű többi sumer szó: gabiri, gin, iš(i) stb. egyáltalán nem utal semmiféle ’ország’-ra.


> A bozgor szót a románok a hegyekben lakó magyarokra (székelyföld) alkalmazták.

A székelyek jellemzően a völgyekben laknak.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!