Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2006-01-05 15:25:31 150
Kedves e_laca!

> Egy román annyit hall, hogy boz@g, ahol a @ valami.

Ezt be kellene látni. Ebben több bizonyítatlan előfeltételezés is van:

(1) Van történelme az erdélyi magyarok közt a /bazzeg/ káromkodásnak, sőt mi több ez volt, a jellemző.

(2) A románok nem hallanak jól, legalábbis nagyságrendileg rosszabbul, mint a magyarok, akiknek elég világosan sikerült a digó, nyustyu stb. kifejezéseket reprodukálni.

A (2) hangtani kérdés, erről már korábban kifejtettem a véleményemet, nem ismétlem. Az (1)-re sincs semmi adat, ami adat van a területről, az éppen arra utal, hogy más káromkodási forma volt elterjedt. A Baszom, aki hová való kezdetű népdal is mutatja, hogy az igekötő nélküli kijelentő módú formák járták. Ezt vették volna át a románok, nem az éppen most terjedő /bazzeg/ városi alakot. Ettől már a /bammeg/ formával is korábban, és szélesebb keleti elterjedéssel találkoztam.


> Én csak azt kérdeztem, hogy van-e ilyen képzõ? (Azt is pl.-ként.) Ha van, bármi legyen az eredeti jelentése, azért növeli a verzió valószínûségét, nem?

Olyan -or képző, ami itt szóba jöhetne, biztosan nincs. A képző képez, ami azt jelenti, hogy meghatározott szóosztályokhoz járul hozzá, meghatározott szóoazstályú eredményt adva.

Veheted pl. a magyar képzőket és adogathatod hozzá a nyustyu szóhoz: nem fognak hozzá passzolni. Egy kivétel van: a produktív igeképzők, pl. nyustuzik, esetleg hangutánzóként tekintve nyustyog. Ebből már lehet főnevet képezni: pl. nyustuzó. Az ilyesmi tehát min. két képzőt vesz fel, ha egyáltalán. És ez ugyanúgy igaz a románra is.
e_laca Creative Commons License 2006-01-05 14:56:46 148
boz@g, elböktem a kurziválást, bocs.
A hozzászólás:
e_laca Creative Commons License 2006-01-05 13:57:53 147
Kedves LvT!

> a d mellett az m sem hallatszik, pláne idegen fülnek.

Ez eddig rendben van, ld. én is /bazmeg/-et írtam ejtésnek. A zárhangok hajlamosak kiesni egy legalább hármas msh.-torlódás közepén.

De én az m-rõl beszéltem. (Tehettem volna zárójelbe azt, hogy "a d mellett".) Azt is szokás alig vagy nem artikulálni.
Egy román annyit hall, hogy boz@g, ahol a @ valami.
Innentõl kezdve tényleg csak az -or-t kéne megmagyarázni. A newtoni érved ugrik.

Én csak azt kérdeztem, hogy van-e ilyen képzõ? (Azt is pl.-ként.) Ha van, bármi legyen az eredeti jelentése, azért növeli a verzió valószínûségét, nem?
Előzmény:
LvT Creative Commons License 2006-01-05 13:25:48 145
Kedves e_laca!

> Szerintem mit tudhassuk azt mi, hogy még hol és mikor volt szokás

Ha a fantáziánkra hagyatkozunk, akkor persze minden elképzelhető. De éppen azért kell a nyelvészetben szokásos bizonyítási eljárásokat használni, hogy kizárjuk a puszta fantáziálást.


> a d mellett az m sem hallatszik, pláne idegen fülnek.

Ez eddig rendben van, ld. én is /bazmeg/-et írtam ejtésnek. A zárhangok hajlamosak kiesni egy legalább hármas msh.-torlódás közepén.

Ami nem stimmol, az a többi...


> elég lenne csak az -or végzõdést megmagyarázni

Ez akkor nem minimálisan elégséges magyarázat. A fizikában sem érvelhetnél úgy, hogy Newton három törvénye közül elég csak egyet figyelembe venni...


> Pl. van-e ilyen képzõ?

És miből képezne mit? A magyarban van -ász képző, egy *nyussász hangalakú szót még sem lehetne vele a ro. nu stiu szókapcsolatból megmagyarázni.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!