Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2006-01-05 13:25:48 145
Kedves e_laca!

> Szerintem mit tudhassuk azt mi, hogy még hol és mikor volt szokás

Ha a fantáziánkra hagyatkozunk, akkor persze minden elképzelhető. De éppen azért kell a nyelvészetben szokásos bizonyítási eljárásokat használni, hogy kizárjuk a puszta fantáziálást.


> a d mellett az m sem hallatszik, pláne idegen fülnek.

Ez eddig rendben van, ld. én is /bazmeg/-et írtam ejtésnek. A zárhangok hajlamosak kiesni egy legalább hármas msh.-torlódás közepén.

Ami nem stimmol, az a többi...


> elég lenne csak az -or végzõdést megmagyarázni

Ez akkor nem minimálisan elégséges magyarázat. A fizikában sem érvelhetnél úgy, hogy Newton három törvénye közül elég csak egyet figyelembe venni...


> Pl. van-e ilyen képzõ?

És miből képezne mit? A magyarban van -ász képző, egy *nyussász hangalakú szót még sem lehetne vele a ro. nu stiu szókapcsolatból megmagyarázni.
A hozzászólás:
e_laca Creative Commons License 2006-01-05 11:59:02 140
Kedves LvT!

- Szerintem mit tudhassuk azt mi, hogy még hol és mikor volt szokás annyira nem rendesen artikulálni ezt a kifejezést, hogy a d mellett az m sem hallatszik, pláne idegen fülnek. Szerintem eléggé jellemzõ.
- Szerintem hangtanilag nem kellene ennyire túlspirázni (?)*, elég lenne csak az -or végzõdést megmagyarázni. Pl. van-e ilyen képzõ?

* Apropó, szerintetek mi ez a spira, vagy spila?
Előzmény:
LvT Creative Commons License 2006-01-04 15:19:28 130
Kedves e_laca!

A bazzeg alakkal én csak az utolsó 10 évben találkoztam, és akkor is zömmel írásban az interneten. Ez emiatt eleve nem lehet a sokkal régebbi múlttal rendelkező bozgor alapja.

Ha a régebbi /bazmeg/ ejtésből indulunk is ki, nagyon nehéz a bozgort hangtanilag kisakkozni. A digó és a nyustyu (< *nustyu) esetén az eredetileg igen közeli alakokról van szó, a /bazmeg/ > bozgor esetén pedig (1) valaminek meg kellett fordítania az utolsó szótagot; (2) a szóvégen /m/ (~ /z/) > /r/ hangváltozásnak kellett történnie; (3) /e/ > /o/ magánhangzóváltozásnak ("hangrendi illeszkedés") kellett fellépnie. Mind a három esemény külön-külön is indokolhatatlan a románban, hát még együttes fellépésük.

Szemantikalag sem stimmol, hiszen a bozgor csak szűkebb értelemben a magyarok gúnyneve, tágabb értelemben 'hazátlan'-t jelent. Szemantikailag inkább feltételezhető a 'hazátlan' > 'magyar' konkretizálódás, mint a fordított jelentéskiterjedés.

Ez szóval számomra nem hihető. Nem hihető az a másik népetimológia sem, ami egy bez gor 'hely/otthon nélkül(i)' szlavón[?] kifejezésből indolna ki. Egyrészt ilyen gor- 'hely, otthon' szó ui. nincs: ez a kifejezés 'hegyek/erdők nélkül(i)'-t jelentene szlávul, de miért éppen a hegyektől, erdőktől való megfosztottság lenne a hontalanságra jellemző? Ugyanakkor a magyaron kívül továbbra is igen nehezen lenne elképzelhető az /e/ > /o/ "hangrendi illeszkedés". A magyarba ugyanakkor nem került be ez a szó.

(Egyébként lehetne ötletparádét tartani: nekem szlováknak a bozgor kapcsán önkéntelenül is a bosky 'mezítláb' szó jut eszembe; ha megengedjük a hangátvetést, akkor feltételezhetnénk a szlk. bosorák 'garabonciás' > ro. *bosorok > *bosorog > *bosogor > *bosgor > bozgor sort is. Stb.)

A bozgor etimológiájára még nem találtam elfogadható adatot. A zg hangkapcsolattól ugyanakkor mégis szlávnak imponál. Lehet, hogy a szó a valach pásztornyelvből veszi az eredetét.

-----

Van egyébként egy másik, a két világháború közt gyakori román gúnynév a magyarokra: bandin ( > m. bangyin). Ennek sem ismerem a "hivatalos" etimológiáját, de ennél adódik a Bandi, mint gyakori magyar személynév (vö. fricc 'német' < Fritz, iván 'orosz' < Ivan).

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!