|
|
 |
LvT
2006-01-05 14:57:32
|
149
|
Kedves nec nergitur!
> Az, hogy a fekete hegy ma egy államot jelent éppen azért van, mert a hegyi népek természetesnek vették, hogy az ember hazája egy hegy.
Nem. Tudni kell, hogy a valódi hegyek nem a Crna gorában vannak, annak legmagasabb hegye sem éri el az 1000 m-t, hanem a Brda nevű hegységben, amelynek népessége csak 1796-tól csatlakozott Montenegróhoz (montenegrói mércével csak a brdaiak igazi goraninok, azaz ’hegylakók’). Azt is tudni kell, hogy mint államnév sem létezett korábban. A montenegrói állam eredetileg ui. nem más, mint a Centijében székelő püspök (vladika) teokratikus birtoka: és ezt az egyházkerületet nevezték Crna gorának a vele nagyjából egybeeső hegységről (ez is csak a XV. sz.-tól volt így, mikor is az idevalósi Crnojevićeké lett az addig Zetának nevezett területen a hatalom). Az állam neve 1796 után Crna gora i Brda volt. Ez csak a XIX. sz. végén rövidült le Crna gorára.
> Hasonló jelenség, más tájegységnevek is felvehetik az ország jelentést. Pl. Havasalföld, Németalföld (Pays Bas, Nederland = ez csak annyit tesz: alföld).
Na és hány nyelvben jelent az alföldtelen kifejezés ’hazátlan’-t is? És hány nyelven jelent az ottani alföld szó ’ország’-ot. Mert, amit hoztál, az egy meghatározott ország neve, és nem általában ország. Attól, hogy a hollandok Nederlandnak nevezik a saját országukat (de más országot nem!), attól még az ukránok sosem hívták Ohneniederlendernek Tevjét, a zsidó tejesembert.
Amúgy a gora a montenegrói szerbben sem jelent országot, hazát. Még ha a játék kedvéért feltételeznénk is, az akkor is szép logikai bakugrás lenne, hogy a románok montenegrói szóval nevezik el a magyarokat.
> A nyelvészek, amikor régi, ismeretlen nyelvek írását akarják megfejteni, a hegy jelentésű jeleket elfogadják ország jelentésűnek is (ld. sumer, hettita nyelvek megfejtési folyamata).
Legalább annyira, mint ahogy a nyelvészek a magyar nyelv megfejtésekor ’ország’ jelentésűnek fogadják el a tenger, szót elvégre vannak olyankor, akik tengerentúl élnek. Vagy uygnaígy: kelet, minthogy a Közel-Kelet, Távol-Kelet meghatározott területet jelölnek. Amire a sumer esetén gondolsz, az a kur, de az nem jelentett akármilyen hegységet, hanem kifejezetten a Sumertől keletre eső Zagrosz-hg.-t jelölték vele, és – nem meglepő módon – az onnan előtörő barbárok (pl. gutik) lakhelyét jelölték vele. De az eredeti értelmére utal az, hogy ’kelet’ értelemben továbbra is használatban volt.
Ugyanakkor a ’hegy’ jelentésű többi sumer szó: gabiri, gin, iš(i) stb. egyáltalán nem utal semmiféle ’ország’-ra.
> A bozgor szót a románok a hegyekben lakó magyarokra (székelyföld) alkalmazták.
A székelyek jellemzően a völgyekben laknak. |
|
 |
Kis Ádám
2006-01-05 13:47:06
|
146
|
Kedves nec merqitur!
Úgy gondolom, sem nem tettél hozzá, ahhoz, amit írtam (nem hoztál példát a hegy-állam jelentésváltozásra), sem különösebb újdonságot nem hoztál tudomásomra a szavak jelentésváltozását illetően. Ámbár a megye példát nem tartom ideillőnek, ugyanis itt éppen nem jelentésváltozásról van szó, illetve, ha igen, akkor ez nem a magyar nyelvben ment végbe. A megye és a mezsgye két különálló szó, amelyet két különböző nyelvből vettünk át, nem véletlenül, eltérő értelemben.
Németalföld sem bizonyíték arra, hogy állam=alföld ekvivalencia lenne, annál is inkább, mert az állam hivatalos neve tudtomma Nederlands, ami többes szám.
Az ország és az uraság esetében is inkább csak közös eredetről lehet beszélni, és nem jelentésváltozásról.
Kis Ádám
|
|
 |
LvT
2006-01-05 12:58:47
|
142
|
Kedves nec mergitur!
> Az e <-> o változás nem ritka a szlávban. Pl. egyik nyelvben a feketét csornij jelenti, a másikban cserni. (Oroszul: Csornoje more, bolgárul: Cserno more)
Mint általában, a szláv nyelvekben sem változgatnak össze-vissza a hangok. Amennyiben egy etimológiában valamely hangváltozást feltételezünk, akkor ezt valódi analógiákkal (hasonló esetekkel) kell alátámasztanunk még akkor is, ha nem rendszerszerű változásról van szó.
A példád nem valódi analógia: ez a változás csak a keleti szlávra jellemző, és ott is meghatározott hangtani helyzetekre korlátozódik. Ha fellapozunk egy orosz szótárat, akkor látható, hogy a feltételezett *безгор > *бёзгор (*bezgor > *b´ozgor) szókapcsolathoz hasonló szavak egyike esetén sincs ilyen hangváltozás, pl. бездарь (bezdaŕ), бездна (bezdna), бездонь (bezdoń); sőt egyáltalán a без (bez) elöljárószó esetén soha nem tapasztalható, még a hasonult бес- (bes-) alakjában sem, ill. akkor sem, ha a kapcsolat már nem világos, vö. беска (beska). Ugyanez a helyzet az ukrán (ill. fehérorosz) esetén is.
Szóval ennek szláv szempontból nincs alapja (mondhatnám: éppen hogy mergitur). |
|
A hozzászólás:
 |
nec mergitur
2006-01-05 11:55:33
|
139
|
Az, hogy a fekete hegy ma egy államot jelent éppen azért van, mert a hegyi népek természetesnek vették, hogy az ember hazája egy hegy. Megkülönböztették crna gorát a mások által lakott bela gorától. Crna Gora egysége és önállósága megmaradt, miközben a megkülönböztetett nép hazájáé (hegyéé) már nem.
Hasonló jelenség, más tájegységnevek is felvehetik az ország jelentést. Pl. Havasalföld, Németalföld (Pays Bas, Nederland = ez csak annyit tesz: alföld).
A nyelvészek, amikor régi, ismeretlen nyelvek írását akarják megfejteni, a hegy jelentésű jeleket elfogadják ország jelentésűnek is (ld. sumer, hettita nyelvek megfejtési folyamata).
A jelentésváltozás nem szokatlan jelenség a nyelvek életében. Pl. a magyar mezsgye és megye szavak ugyanannak a szláv szónak két különböző időben való átvétele. A mezsgye határt jelent, a megye pedig közigazgatási területegységet (melyet a mezsgye választ el a többitől).
A bozgor szót a románok a hegyekben lakó magyarokra (székelyföld) alkalmazták.
Jó példa a jelentésváltozásra éppen a magyar ország szó. Ez az uraság szó deformációja.
(A jelentésváltozás azért nem tetszőleges, az eredeti és a későbbi jelentésnek van köze egymáshoz)
|
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2006-01-05 10:33:22
|
138
|
Kedves nec merqitur!
Azt hiszem, ez a mondatod: "Mondok egy példát arra, hogy a gora országot jelent: Crna Gora", téves.
Az ország neve a két szó együtt, tehát Crna Gora, azaz Fekete hegy (Montenegro). Ezen az alapon azonosságot vélhetnénk a hegység és az erdő között (Schwarzwald), és számos falu- és városnév mutatna kapcsolatot a hegy, tisztás szavakkal pl. az oroszban (Лысые Горы, Ясная Поляна).
Kis Ádám |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|