Keresés

Részletes keresés

A hozzászólás:
andzsin Creative Commons License 2006-01-04 11:59:19 302
erre mondom én azt, bár lehet, hogy nincs tipizálása a dadogásnak, hogy mindenkié más, mert a tied már "nagy" gyerekkorodban kijött, az enyém meg már egészen kicsinek. nekem a logopédus anno azt mondta, hogy csak azt lehet gyógyítani logopédiával aki rosszul képzi a hangokat azért dadog, akinél más okból van dadogás ott legfeljebb rá tudja vezetni, arra, hogy hogyan próbáljon meg beszélni.

a mássalhangzó tolulást csak odafigyeléssel lehet elkerülni szerintem, és ki kell hagyni egy kis időt mielőtt megszólalsz, különben belebonyolódsz. de egyébiránt druszák vagyunk a magam iur. végzettségével és én is ismerek olyan ügyvédet, akin kifejezetten hallani, hogy dadog, de ettől még jó ügyvéd:)

az elrejtés maga néha nálam úgy jön elő, hogy sokszor úgy tűnik, mintha nyelvbotlás lett volna és nem dadogás. persze ez csak mondat közben igaz, mert a szó elején nem tud "megbotolni" a nyelved, kivéve ha csehül próbálod a fagylalt szót kimondani: "zmrzlina":)

a félelem miatt bekövetkező dadogás szerintem külön esetkör, de az biztos, hogy felfokozott idegállapotban magam is sokszor hibázok, de ilyenkor nem is törődök vele.
Előzmény:
drveres Creative Commons License 2006-01-04 11:26:46 301
de mit jelent nálad hogy elmaszkolni?
pontosabban, hogyan próbálod. nekem sokat segít, ha a k betű előtt mondok egy a-t, vagy lenduletből próbálok beszélni, de sokszor nem sikerül. olynakor vagy nem jön ki hang a torkomon, vagy pedig kkkkkk és utána mondom a szót.
volatm logopédusnál, és fogok is járni, és ő azt mondta, hogy soha nem találkozott még ilyen beszédhibával mint az enyém.
ja és a probléma az hogy jogi egyetemet végeztem, és ugye itt nem hátrány ha az ember meg tud szólalni, nem feltétlen kell nekem hihetetlen retorikai képességekkel rendelkezem, de nem árt ha el tudom nyökögni amit akarok.

Amit zsivány írt azzal teljes mértékben egyetértek!
nekem kb általános 7-be kezdődödd a dadogásom, de teljesen ok voltam ezzel is.
aztán gimi 3-ba volt egy nagyon rossz betegésgem, az egyensúlyzószervemet megtámadta egy vírus, és egész nap forogtam mint a ringlispil. voltam bent kórházba egy hetet. a betegség után 3 hónappal megint jött a forgás de csak néhány másodpercig tartott, de lehet hogy csak pszihésen vol. onnan kezdődőtt az én kálváriám. nem mertem sötétében lenni, mert úgy éreztem mozog minden, nem mertem elaludni.
a betesgég előtt még előadást tartottam, egész elviselhetően beszéltem, utána 4 hónappal a minőség lényegesen romlott.
a dolog addig fajult, hogy egyetem 4 évében kaptam egy pánikbetegséget, ami nagyon durva volt. már mozgott minden utcára nem mertem kimenni, meg akartam halni.
aztám elkeztem szedni a kis gyógyszereket kb 1,5 évig, amik segítettek, és most már viszonylag jól tudom kontrollálni az érzelmeimet.

na szóval tuti hogy a pszihémmel van valami bajom.
a szembenézés a félelemmel lehet hogy jó dolog de ha engem felraknának egy körhintára lehet hogy infarktusba meghalnék!

ja és még egy kérdés.
ti érzitek előre hogy a szó nem fog kijönni?
nekem sokszor van az hogy már kettő három szóval előre érzem, hogy az a k.szó nem akar kijönni. de szerintem ez is mind szemléletmód kérdése.
a többit máskor
üdv mindenkinek

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!