Keresés

Kedves Carolus!

Bár én csak óvatosan a háttérből követem figyelemmel a nagyok - pl. Cyprus és a Caballero de la Cara Triste - vitáját, de szerintem, ha olyan óriási színarab lakosságú tömbök lettek volna Spanyolföldön, mint azt Cyprus és ZR állítja, annak a spanyol népesség mai genetikai összetételében feltétlenül nyomának kéne, hogy legyen. A mórok köztudottan bővérűek voltak és a főrangúak előszeretettel tartottak idegen ágyasokat:)

Ezzel szemben pl. a Semino-féle európai genetikai vizsgálatok nem azt bizonyítják, hogy olyan hejde nagyon sok arab vér (bocs gén) lenne a spanyolokban.

Az arabokra jellemző genetikai haplotípusok leginkább az Eu9 és Eu10 jelűekkel azonosíthatók.

Az andalúzokban ez a kettő együttesen összesen 10,3 %-ban fordul elő (ez éppenséggel nem kevés), a katalánokban mindössze 4,2 %.

A gond azonban ezzel az, hogy sémi nyelvű keleti mediterrán emberek már a mór hódítás előtt is nagy mértékben érkeztek Hispániába, pl. a föníciai gyarmatosok vagy a római korban zsidó és szír kereskedők. Ezért a már említett génmarkerek részben a mórok előtti korszakból is származhatnak.

Sajnos a Semino-féle anyag a többi hispániai népcsoportra a baszkokon kívül nem terjed ki.

Ez egy picit Cyprus-Hunnivárnak szól, picit neked Estimado Amigo Mio,

1. A pápák semmilyen programot nem jelöltek ki. Hunnivári örömmel olvasnám ha pl. elmagyaráznád az alábbi fogalmakat: Cruzada, subsidio, excusado - azaz a "három grácia" Vagy akár a tercia nevű adót is. Mindegyik fogalom a pápaság, a tized és a mórok (kereszténység ellenségei) elleni háborúhoz kapcsolódik. De semmiképpen sem állítható, hogy a "visszahódítás a pápák által kijelölt program", ahogy te ezt felületesen és elhamarkodottan teszed.

2. Querido Amigo. Szerintem a békés együttélés ideája 1487-ben már nem létezett. Egyrészt azért se, mert az előrelátható volt, hogy a belső harcait legyőző és megerősődő kasztíliai korona első logikus lépése Granada elleni támadás lesz. Ez már IV. Trastámara Henrik alatt is sejthető volt. Ráadásul pont a XV. század az, amikor pl. a zsidók iránti tolerancia - még évtizedekkel Torquemada előtt - drasztikusan csökkent. Ilyen körülmények között teljesen mindegy, hogy Granada mit tesz, a támadást ésa bukást nem tudja elkerülni. Ennyiben én nem hibáztatnám őket azzal, hogy felrúgták a (nem létező) egyensúlyt. Viszont ha jól emlékszem, a granadai háború 1482-1492 között zajlott.

3. nem tudom, hogy színmór lakosság, de azért Valencia, Murcia, Andalúzia komoly mór tömbökkel rendelkezett. Ezt te magad is említed a másik topikon. :o) mivel kb. a lakosság 10-15% 1492-ben mór, azért ezek tömbben kellett, hogy éljenek.

"Óriási területek színarab lakossággal"

Nagyon kevés ilyen terület volt.

"Miért kellett 250 év, miközben a visszahódítás egy jól kijelölt program volt, gondolom a pápák hathatós támogatásával. "

Nem volt ilyen kijelölt program és a pápák is csak esetről-esetre adták áldásukat egy-egy keresztes hadjárathoz. A granadai emirátussal kialakult egy konszolidált együttélési időszak, amit ostoba módon maguk a mórok rúgtak föl 1487-ben, holott ekkor már a keresztények közel tízszeres túlerőben voltak.