|
|
|
|
 |
rev251
2005-11-27 00:14:55
|
9
|
Ami Kínának belső küzdelem, az bármelyik európai országnak a hódítás netovábbja. És még Oroszországank sem kevés. Szóval sajnálom szegény Kínát, hogy az 1. 4000 évben nem tudott hódítani
Mások a mérettartományok, vagy mi. Komolyra fordítva a szót: fenn lehet tartani ennél nagyobb országot? (Azt mondják, hogy) a kínai nyelv egysége inkább politikai deklaráció, mint nyelvi tény; Egyes nyelvjárások között annyi a távolság, mint némely 2 indogermán nyelv között. Hozzáteszem, hogy nem tudok kínaiul |
|
A hozzászólás:
 |
petey t
2005-11-27 00:06:05
|
8
|
"Hasonló cinikussággal mondhatnánk: a japánoknak bezzeg ez nem okozott volna gondot, még van szamuráj kard ..."
Nem is én találtam ki, valamelyik morbidhumor-rajongó sütötte el...
Egyébként a kínai háborúk különös kegyetlensége a több évezredes múlt örökségének számít. Az ország történelme nagyjából arról szólt, hogy a nagy nehézségekkel felépített civilizációt és kultúrát az észak felől támadó hszing-nu, kitaj, dszürcsi, mongol vagy mandzsu törzsek nomádjai egy-egy nagyobb éhínség vagy árvíz kíséretében rendszerint földig rombolták. A 'virágzó korszakot' az események ciklikus körforgásaként mindig egy 'háborús korszak' követte.
Kínánál épp ez a belső küszködés eredményezte, hogy az ország soha nem tudott igazán expanzív politikát folytatni. Mára úgy látszik, a történelem befejeződésének fukuyamai jóslata arrafelé is kezd beteljesítődni. Lesz még egy csendes politikai rendszerváltás, majd le lehet húzni a rolót.
Vagy lehet, hogy mégsem. Lehet, hogy a nagy hódításoknak jó négyezer év után most jött el igazán az ideje. Majd meglátjuk. |
|
Előzmény:
 |
showtimes
2005-11-26 21:41:43
|
7
|
Hasonló cinikussággal mondhatnánk: a japánoknak bezzeg ez nem okozott volna gondot, még van szamuráj kard ...
Engem az említett háborúk közül kettő érdekelne részletesen, az orosz határháború és a Réti Ervin által elkövetett könyvnél mélyebben a vietnámi kaland. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|