Keresés

Részletes keresés

ftonyo Creative Commons License 2005-11-22 03:21:48 154

Vállalkozó fő-és középnemesség már a 'feudális' rendszer kezdetén is létezett. Ennek ellenére szvsz a jobbágytartás éppúgy nem kedvezett az előrelépésnek, mint jóval később, a XX. században a TSZ- világ. A gazdaság fejlődése során ezért is tűnt el végleg a történelem süllyesztőjében...  

 

Ej, ez az acélos TSZ-ellenesség...... :))

 

Azért sok parasztnak pont a kutya TSZ-világban lett autója, emeletes téglaháza.. nem? :)

 

Az életképtelen nadrágszijparcellák ma jobbak? A 21. sz-ban egy lóval vagy motoroskapával művelni? nem-......

 

1945 előtt is volt TSZ-nagyüzem, csak akkor úgy hivták, földesúri major :)) Akkor se a kisparaszt vitte előre a gazdaságot, mert tőkehiányos és versenyképtelen volt.

 

A magyar élelmiszeripar legkésőbb a XIX. században világszínvonalon működött, előtte meg nem nagyon foglalkoztak helyben a feldolgozással.

 

A malomiparra célzol? Az is csak részfeldolgozás volt, mert nem a lisztet eszik meg... ráadásul a magyar malomipar többségében orosz és román búzát őrölt, mert a magyart még szemesterményként kiviték!

A magyar élelmiszeripar gyengeségére jellemző, h pl. azalföldi zöldségtermélny feldolgozására csak a Horthy-korszakban létesitettek konzervgyárat Kecskeméten....

A hozzászólás:
petey t Creative Commons License 2005-11-21 21:09:33 153

"Hm, és Mo-on hol generált fejlődést a nemesség?

Hol forgatták vissza a tőkét a gazdaságba? SEHOL!

Ehhez a magyar nemesnek az angol genty-vé kellett volna válnia - ami meg is történt, de csak 1867 UTÁN, de felemás eredménnyel -, és engedni a polgárság és a parasztság tőkefelhalmozását."

 

Van benne valami. Node... Nem vagyok benne biztos, hogy a százötven évig harci zónaként szolgáló terület termelt e egyáltalán ki magából számottevő tőkemennyiséget a XVIII. században. Addig a fejlődést az egyszerű kézimunka meg

az állami adóforintok biztosították. Jellemző, hogy a nyugatról érkezett, az ottani mentalitást meg a jobb szerszámaikat magukkal hozó sváb telepesek pár év adómentes időszak után aránylag zökkenőmentesen be tudtak illeszkedni a magyar rendi társadalomba.

 

A XIX. században aztán a mezőgazdasági konjunktúra áldásai után beindulhatott az a folyamat, amit 'polgárosodásnak' nevezett el a jól értesült utókor. Ez a időszak volt a "politikai jogok átadásának" és a "parasztság-polgárság tőkefelhalmozásának" a kora.

 

"Ezzel szemben nálunk a kereskedéssel foglalkozó kisnemesi rétegnek csak egy célja volt - megszedni magát, főnemesi cimet venni, hozzá nagy földbirtokkal."

 

Vállalkozó fő-és középnemesség már a 'feudális' rendszer kezdetén is létezett. Ennek ellenére szvsz a jobbágytartás éppúgy nem kedvezett az előrelépésnek, mint jóval később, a XX. században a TSZ- világ. A gazdaság fejlődése során ezért is tűnt el végleg a történelem süllyesztőjében...  

 

"Az exportra kijárató mg-i termelés - helyi feldolgozóipar hiján, az ország kirablása. Lásd, Venezuela, Nigéria hatalmas olajkincsét feldolgozóipar hiján kiviszik, alig jut vissza vmi az országokba."

 

A magyar élelmiszeripar legkésőbb a XIX. században világszínvonalon működött, előtte meg nem nagyon foglalkoztak helyben a feldolgozással. Az ipar pedig nem volt valami acélos a szatmári béke után. Erről nem a magyar nemesség, még csak nem is a Habsburgok tehettek, hanem az a valami, amit erősen elnagyolva és eltúlozva 'kontinentális munkamegosztásnak' neveznek az okos emberek.

 

"A Habsburgok szemében, az elavult rendi kiváltságokhoz ragaszkodó, többször felkelést kirobbantó, törökkel még a 18. sz közepém is kokketálló magyar nemesség - nos igen, MEGBIZHATATLAN volt. A nemesség ilyetén viselkedése pedig negativan befolyásolta az egész nemzet megitélését is."

 

Százötven évente egy-két szabadságharcot még csak el lehetett volna nézni. Egy fityiszt érdemeltek ezek, nem vitam et sanguinem-et...

 

"Hm.. pl. Szapolyaiék, Bocskai és Bethlen, akik Erdélyt jól kormányozták, de milyen áron - a török szövetségeseiként segédcsapatok voltak a királyi Mo. területén"

 

Bocskairól eszembe jut, hol lenne ma a történeti emlékezetben, ha hagyja magát kicsináltatni Rudolf császár pénzsóvár, birtokára szemet vető bandájával. A nagyvezír koronáját és a Habsburgok Duna-völgyéből történő kiszorítását mégsem fogadta el. Nagyon is jól tudta, mit tesz... Bethlennel szinte hajszálpontosan ugyanez történt meg, 1620-ban. Még a mereven Habsburg-párti Pázmány is arra intette, hogy ne próbáljon meg szakítani a törökökkel.  

 

"1. nemesi adómentesség megszűntetése

2. jobbágyság eltörlése

3. ősiség eltörlése

4. modern közigazgatás

5. polgári viszonyok

6. egyházak szekularizációja

 

Ha ezt végigmnézed, ezek mind modernizációs alapelvek, a tőke és a személyes vállalkozások szabadságának alapelvei"

 

Továbbá éppen ezeket próbálták/sikerült kiharcolni 1848-ban. Nem a császári udvar, hanem a vármegyékben működő fő - és köznemesség értelmesebbik része kezdeményezte őket. Habsburgék végső soron ennek (is) hadat üzentek Jellasics bán hatásos közreműködésével... 

 

"A jobbágyság eltörlése és a polgári viszonyok, közigazgatás azért kellett, hogy egy paraszt elvileg ugyanazon biróság elé állhasson, mint az ura, per esetében, hogy a paraszt ne másodrendű lény legyen a saját hazájában, hogy a vármegyei közigazgatás képviselői, mind nemesek, ne obstrukciózhassák meg a reformokat"

 

Nagyjából ennek a folyamatnak volt az első állomása az úrbéri rendelet. II. József rendeletei pedig előremutatóak voltak, még ha ő maga ismerte be a bevezetésük kudarcát a halálos ágyán.

 

Szvsz egy könnyen önfelszámolást is végrehajtható 'nemesi köztársaság' helyett előnyösebb volt a központi helyről érkező kontroll. Viszont érdekvédelem tárgykörben (adó- és újoncmegajánlás, stb.) a rendi országgyűlés meglétéből az ország nem kis hasznot húzhatott. Ezért volt viszonylag ideális az az állapot, ami a szatmári béke után létrejött. Többnyire így gondolták ezt az akkori emberek is...

Előzmény:
ftonyo Creative Commons License 2005-11-20 02:23:25 152

Ha már egy ország önvédelemi harcáról beszélünk, másra, mint a nemesség önvédelmére, nem nagyon lehetne gondolni. A kora újkorban még nem a parasztság vagy bármilyen más 'elnyomott réteg' érdekei határozták meg a politikát, hanem a helyi fejlődést generáló nemességé. Így aztán, ha valaki az uralkodó réteg kiirtásával és a zsoldosvezérek, hadi szállítók rablott földhöz juttatásval számolt, nem nagyon kellett meglepődnie azon a válaszon, amit kapott. 

 

Hm, és Mo-on hol generált fejlődést a nemesség?

Hol forgatták vissza a tőkét a gazdaságba? SEHOL!

Ehhez a magyar nemesnek az angol genty-vé kellett volna válnia - ami meg is történt, de csak 1867 UTÁN, de felemás eredménnyel -, és engedni a polgárság és a parasztság tőkefelhalmozását.

 

Mindezek után a megszerzett vagyobn ellenében politikai jogok átadására is kényszerülni kellett volna.

 

Ezzel szemben nálunk a kereskedéssel foglalkozó kisnemesi rétegnek csak egy célja volt - megszedni magát, főnemesi cimet venni, hozzá nagy földbirtokkal.

A 17. sz-i vállalkozó paraszt meg nemes akart lenni, Ha ez megvolt, felhagyott a kereskedéssel.

Egyedüli cél az adómentes rétegbe kerülés volt.

 

Eszerint a magyar polgár és paraszt nem dolgozott volna? Nem volt elég 'megbízható', miközben Mária Terézia trónját nem kis részben a magyar hadak mentették meg a bajoroktól és a poroszoktól? Vagy inkább arról van szó, hogy az 'ipartelepítés' irányát a helyi gazdasági viszonyok határozták meg. Nem véletlen, hogy  Csehország soha a történelemben nem folytatott komoly, exportra járatott mezőgazdasági termelést (Magyarország pedig igen)... 

 

Az exportra kijárató mg-i termelés - helyi feldolgozóipar hiján, az ország kirablása. Lásd, Venezuela, Nigéria hatalmas olajkincsét feldolgozóipar hiján kiviszik, alig jut vissza vmi az országokba. Ellenpélda az Arab félsziget.

A Habsburgok szemében, az elavult rendi kiváltságokhoz ragaszkodó, többször felkelést kirobbantó, törökkel még a 18. sz közepém is kokketálló magyar nemesség - nos igen, MEGBIZHATATLAN volt. A nemesség ilyetén viselkedése pedig negativan befolyásolta az egész nemzet megitélését is.

 

Ide jöhetne egy pár kérdőjel: ?? Nekem egészen új, hogy a 'birodalmi szittya tudattól vezérelt nemesség' volt az okozója  a tatár, a török, vagy éppen a vallon hadak pusztításainak.

 

Hm.. pl. Szapolyaiék, Bocskai és Bethlen, akik Erdélyt jól kormányozták, de milyen áron - a török szövetségeseiként segédcsapatok voltak a királyi Mo. területén, a magyar nemesség birodalmi tudata, mint Magyar Birodalom, ami kényszerpályaként kisértett a reformkortól kezdve, ami belefut az első és a 2,. világháborúba. 

 

Nem nagyon értem, mire gondolsz "modernizáció" alatt. Állami autópálya építésekre meg egészségügyi beruházásokra nem nagyon futotta még akkoriban - ahogyan azt már írtam, a gazdasági fejlődést elsősorban helyi érdekek vezérelték. A XVIII.-XIX. században a végrehajtó hatalom a Habsburg-kormányszékek kezében volt, a vármegyék ellenállása elsősorban közjogi témákban volt meghatározó. Rajtuk nem múlott a 'modernizáció' előrehaladása.

 

1. nemesi adómentesség megszűntetése

2. jobbágyság eltörlése

3. ősiség eltörlése

4. modern közigazgatás

5. polgári viszonyok

6. egyházak szekularizációja

 

Ha ezt végigmnézed, ezek mind modernizációs alapelvek, a tőke és a személyes vállalkozások szabadságának alapelvei.

A tőke szabadságához az ősiség eltörlése kellett (volna) - de ez valójában csak 1945-ben szűnt meg, mert az ősiséget a családi hitbizományok 1945-ig megtartották, ezek a hitbizományi földek sosem juthattak a piacra, miként az egyházi holtkézi javak sem, igy hitelt sem kaphattak - ami ugye a fejlesztéshez kellett - volna.

A jobbágyság eltörlése és a polgári viszonyok, közigazgatás azért kellett, hogy egy paraszt elvileg ugyanazon biróság elé állhasson, mint az ura, per esetében, hogy a paraszt ne másodrendű lény legyen a saját hazájában, hogy a vármegyei közigazgatás képviselői, mind nemesek, ne obstrukciózhassák meg a reformokat - II. József szerinted miért szüntette meg a nemesi vármegyét? És a dualista Mo miért tette meg ezt újra 1869-ben? .

A nemesi vármegye igenis megtorpedózhatott bármilyen reformtörekvést, mert elég volt egy konzervativ követutasitást kiadni a követüknek. Ennyi.-

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!