|
|
 |
Speedsta
2006-05-05 23:28:57
|
399
|
"A reggeli, az ebéd, a gyógyszerek ugyanott sorakoznak érintetlenül az asztalon, senki nem foglalkozott azzal, bevette-e a beteg, eszik-e, él-e egyáltalán. Tegnap még a kiírt infúziót is elfelejtették bekötni, külön kellett szólni érte, bele se merek gondolni mi történik azzal akihez nem/ritkán járnak a hozzátartozók."
Szerintem itt is az a helyzet, hogy kevesen vannak akik ellátják a betegeket. Persze esetemben sem volt mindegy legutóbb, hogy melyik nővér volt épp az osztályon. Volt aki mindenféleképpen ellátta a feledatait, és volt aki ránk se bagózott. Gyakorlatilag, mivel mozgásképtelen voltam egy két szobatársam látott el mikor szükségem volt segítségre. Nem részletezem inkább. De a nővérhívó nem sokat ért...
Az infúzióbekötés már kicsit durvább dolog. Bár lehet, hogy nem csak elfelejtették. Bár hallottam már horrortörténeteket elfelejtett emberekről az intenzíven, meg felfúvódott elkékült hullákról...
Meg betegcsere, de ez azért nem jellemző, ha az lenne ekkor elég nagy bajban lennénk. Szerintem ha csak lehet a leggyakrabban be kell járni látogatni.
És semmiféleképpen nem fizetni, főleg nem előre.
Szóval ilyen esetben senkinek egy árva fityinget. Ha meg ilyen pénzekre utaznak akkor tényleg nagyon nagy a baj. Valahogy muszáj rendbetenni az egészségügyet.
Több szobatársamnak nem tudták megmondani, hogy mi a baja, pedig egy egyszerű vizsgálatot nem végeztek el. Elkeverték a leleteit, már vagy három napja bent feküdt és el sem kérték egy csomó papírját. Másnak újra kellet végezni a vizsgálatait, mert nem volt meg az eredmény. Az osztályok egymás között nem találták az adatait... Más volt, hogy napokon át teljesen feleslegesen volt benn, nem volt az a gyógyszer amit vénásan kellett volna kapnia.
Szerintem itt olyan alapvető hiányosságok vannak, hogy ihaj...
Bár én azért úgy gondolom, hogy ha lassan is de azért kezd javulni a helyzet.
Nem indoklom, de én egy csomó egézségügyi intézményben ahol megfordultam úgy vettem észre szépen rendbetették a dolgokat. Példát nem írok, mert szeretnék incognitóban maradni, de sok sztk-t klinikát kórházat újítottak fel ahol én megfordultam és ég és a föld ahhoz képest ami korábban volt és ami most van, minden szempontból.
Nem mondom, hogy most minden csodás, de sokkal jobb mint amit pár éve tapasztaltam. És szerintem tartható is és szépen rendbe lehet tenni a dolgokat. Idővel.
De ez már itt kissé Off...
|
|
 |
afintha
2005-11-20 20:10:33
|
396
|
Orulok, hogy latod, hogy a jelenlegi rendszernek egyedul a PACIENS latja karat. Csak aki a rendszek kozelebe kerul, az tudhatja, hogy 2 tipusu "halapenz" letezik M.o-on.
1. Az utolag adott penz koszonetkent 2. Az elore adott penz, minteg joindulat vagy szolgaltatasvasarlas.
A 2. penz az veszetegetesnek szamithat, es emiatt buntetheto.
Esetedben ezek szerint ez utobbirol van szo. |
|
A hozzászólás:
 |
Törölt nick
2005-11-20 09:36:06
|
395
|
Sziasztok!
Én mindmáig, csak tisztes távolról szemléltem az egészségügyet, csak hallomásból ismertem a viszonyokat, és a hálapénz fogalmát, amiről mindig úgy vélekedtem, hogy ugyanaz lehet a rendeltetése, mint más területen a borravalónak. Ha úgyérezzük, hogy az orvos mindent megtett, a végén mintegy jutalomként, megháláljuk. 1 hete azonban fény derült édesapám nagyon súlyos betegségre, amivel rögtön korházba került, ez alatt az egy hét alatt, azt hiszem teljes képet kaptam, mi hogy működik az egészségügyben, és nagyon elkeserít a hozzá(nem)állás amit tapasztaltam. Próbálom megérteni, hogy az egészségügyiek is csak emberek, értem azt is, hogy nem csak az apám az egyetlen beteg, akire figyelni kell. Csökkent létszámmal, kevés pénzért dolgozni nem egy álom, nem egy hálás feladat (igaz magyarországon a politikai vonalon kivül, nem nagyon tudok olyan területet mondani amiből tisztesen megél az ember), de ennek miért a betegeknek -akiknek amúgy is van bőven bajuk- kell látniuk a kárát? Azt tapasztaltam, hogy addig gyakorlatilag ! semmi ! nem intéződik el magától, amíg egy kis "intézkedés-serkentőt" nem csúsztat oda az ember. Kizárólag erre tapasztalható némi aktivitás. Természetesen olyan dolgozóval nem találkoztam, aki visszautasította volna. Legyen az a betegszállító, nővér vagy orvos. Ami mégrosszabb, hogy az "intézkedés-serkentő" hatása rögtön elmúlik amint látókörön kívül kerülnek a hozzátartozók. Másnap látogatóba menve, ugyanazt az érdektelenséget tapasztalja az ember. A reggeli, az ebéd, a gyógyszerek ugyanott sorakoznak érintetlenül az asztalon, senki nem foglalkozott azzal, bevette-e a beteg, eszik-e, él-e egyáltalán. Tegnap még a kiírt infúziót is elfelejtették bekötni, külön kellett szólni érte, bele se merek gondolni mi történik azzal akihez nem/ritkán járnak a hozzátartozók. Azt hiszem eljutottunk oda, hogy az opcionális hálapénznek nevezett valami, lassan inkább kötelező rendszeresen (előre)fizetendő zsold. Enélkül egyszerüen semmi nem működik, semmi nem intéződik el. Gyógyszerárak, korházban fizetendő horrorisztikus parkolópénzek külön misét érdemelnek. Ha egy hozzátartozónk egészségéről van szó, semmi sem drága, bármit megad az ember a gyógyulásért, amit csak meg bír fizetni, de ugyanakkor mégis felháborító hogy ezt mennyien ki is használják. Lehet apám miatti elkeseredettségem miatt írom ezt, de 1 hét eltelte után, már nem vagyok biztos benne, hogy a korházi környezet jót tesz az egészségnek. Az egész egy húsdaráló amit pénzzel hajtanak. Nővérem aki egy évtizede még egészségügyis volt, kicsit megértőbb nálam, de még neki is sok ez.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|