:-)
aztán gondolkodik keveset, s imígyen szóla:
(határozottan, keményen, szemrebegtetve, nyaknyújtogatva...)
Inkább törjön le a kezem
de az ellenség ***át én nem verem!
Remegő térdemmel téged szolgállak
Utolsó leheletem ajánlom hazámnak!
Jaj, de vigyázz!, ha nyelved megreked,
s nemes szívedben alábbhagy a lendület,
nem érzem már figyelmed, finom bokádat
Én akkor biz Isten tűzre okádlak!
Megismersz majd engem alaposan Kedves,
addig örülj tehát amíg szemem nedves....
Nem lesz gondod viszont amíg én kitartok,
sok a közös titkunk, vívjuk meg a harcot!
...vessük ki a sarcot!
...vessük ki a sarcot!
...vessük ki a sarcot..., vessük ki a sarcot...ves-sük.... ki... a...sar....-cot....áhh....uhh... ahh.....(egyre elhalóbb hangon...) |