Keresés

Ha már egy ország önvédelemi harcáról beszélünk, másra, mint a nemesség önvédelmére, nem nagyon lehetne gondolni. A kora újkorban még nem a parasztság vagy bármilyen más 'elnyomott réteg' érdekei határozták meg a politikát, hanem a helyi fejlődést generáló nemességé. Így aztán, ha valaki az uralkodó réteg kiirtásával és a zsoldosvezérek, hadi szállítók rablott földhöz juttatásval számolt, nem nagyon kellett meglepődnie azon a válaszon, amit kapott. 

Hm, és Mo-on hol generált fejlődést a nemesség?

Hol forgatták vissza a tőkét a gazdaságba? SEHOL!

Ehhez a magyar nemesnek az angol genty-vé kellett volna válnia - ami meg is történt, de csak 1867 UTÁN, de felemás eredménnyel -, és engedni a polgárság és a parasztság tőkefelhalmozását.

Mindezek után a megszerzett vagyobn ellenében politikai jogok átadására is kényszerülni kellett volna.

Ezzel szemben nálunk a kereskedéssel foglalkozó kisnemesi rétegnek csak egy célja volt - megszedni magát, főnemesi cimet venni, hozzá nagy földbirtokkal.

A 17. sz-i vállalkozó paraszt meg nemes akart lenni, Ha ez megvolt, felhagyott a kereskedéssel.

Egyedüli cél az adómentes rétegbe kerülés volt.

Eszerint a magyar polgár és paraszt nem dolgozott volna? Nem volt elég 'megbízható', miközben Mária Terézia trónját nem kis részben a magyar hadak mentették meg a bajoroktól és a poroszoktól? Vagy inkább arról van szó, hogy az 'ipartelepítés' irányát a helyi gazdasági viszonyok határozták meg. Nem véletlen, hogy  Csehország soha a történelemben nem folytatott komoly, exportra járatott mezőgazdasági termelést (Magyarország pedig igen)... 

Az exportra kijárató mg-i termelés - helyi feldolgozóipar hiján, az ország kirablása. Lásd, Venezuela, Nigéria hatalmas olajkincsét feldolgozóipar hiján kiviszik, alig jut vissza vmi az országokba. Ellenpélda az Arab félsziget.

A Habsburgok szemében, az elavult rendi kiváltságokhoz ragaszkodó, többször felkelést kirobbantó, törökkel még a 18. sz közepém is kokketálló magyar nemesség - nos igen, MEGBIZHATATLAN volt. A nemesség ilyetén viselkedése pedig negativan befolyásolta az egész nemzet megitélését is.

Ide jöhetne egy pár kérdőjel: ?? Nekem egészen új, hogy a 'birodalmi szittya tudattól vezérelt nemesség' volt az okozója  a tatár, a török, vagy éppen a vallon hadak pusztításainak.

Hm.. pl. Szapolyaiék, Bocskai és Bethlen, akik Erdélyt jól kormányozták, de milyen áron - a török szövetségeseiként segédcsapatok voltak a királyi Mo. területén, a magyar nemesség birodalmi tudata, mint Magyar Birodalom, ami kényszerpályaként kisértett a reformkortól kezdve, ami belefut az első és a 2,. világháborúba. 

Nem nagyon értem, mire gondolsz "modernizáció" alatt. Állami autópálya építésekre meg egészségügyi beruházásokra nem nagyon futotta még akkoriban - ahogyan azt már írtam, a gazdasági fejlődést elsősorban helyi érdekek vezérelték. A XVIII.-XIX. században a végrehajtó hatalom a Habsburg-kormányszékek kezében volt, a vármegyék ellenállása elsősorban közjogi témákban volt meghatározó. Rajtuk nem múlott a 'modernizáció' előrehaladása.

1. nemesi adómentesség megszűntetése

2. jobbágyság eltörlése

3. ősiség eltörlése

4. modern közigazgatás

5. polgári viszonyok

6. egyházak szekularizációja

Ha ezt végigmnézed, ezek mind modernizációs alapelvek, a tőke és a személyes vállalkozások szabadságának alapelvei.

A tőke szabadságához az ősiség eltörlése kellett (volna) - de ez valójában csak 1945-ben szűnt meg, mert az ősiséget a családi hitbizományok 1945-ig megtartották, ezek a hitbizományi földek sosem juthattak a piacra, miként az egyházi holtkézi javak sem, igy hitelt sem kaphattak - ami ugye a fejlesztéshez kellett - volna.

A jobbágyság eltörlése és a polgári viszonyok, közigazgatás azért kellett, hogy egy paraszt elvileg ugyanazon biróság elé állhasson, mint az ura, per esetében, hogy a paraszt ne másodrendű lény legyen a saját hazájában, hogy a vármegyei közigazgatás képviselői, mind nemesek, ne obstrukciózhassák meg a reformokat - II. József szerinted miért szüntette meg a nemesi vármegyét? És a dualista Mo miért tette meg ezt újra 1869-ben? .

A nemesi vármegye igenis megtorpedózhatott bármilyen reformtörekvést, mert elég volt egy konzervativ követutasitást kiadni a követüknek. Ennyi.-

Kedves Petey t!

Amikor az ember Prágában jár, valóban irigyli a cseheket. Nem csak azért, mert ott a "birodalmi kelta tudat" miatt alig volt háború, és gyönyörű középkori emlékek tömkelege maradt sértetlenül, henem mert tudnak örülni. Idén tavasszal voltam ott, pont akkor, amikor a csehek megnyerték a hoki vébét. (Én már el is felejtettem, hogy ilyen sport is van...) Egész prága tele volt szurkolókkal, akik nem a lakásukban nézték a meccseket, hanem valamelyik kocsmában, vagy a főtéren óriási kivetítőn. Láttam, amikor a győztes válogatott nyitott buszon hajtott be a főtérre, az ünneplő sokadalom között. Este pedig tolongtak a Vencel-téren, és énekeltek. Érdekes, nem petárdáztak, nem lőttek kis (életveszélyes) tüzijáték rakétákat, és nem voltak ijesztők.

Budapest most nem ilyen. És ebben az az elgondolkodtató, hogy a mai állapotok már csak kevéssé magyarázhatók a "birodalmi szittya tudattal". (Jó, nem bántom kedves Ftonyo barátunkat tovább.) A csehek alaposan megszenvedték azt, amitől most tudnak örülni. Ha csak a II. Világháborúra gondolunk (nem kéne kisbetűvel írni?) az is elég, pedig nem vált harctérré az ország, mint mi. A szovjet-uralom se volt semmi, bár ott nem is volt 56, mégis milyen hosszú azoknak a névsora, akiket a legújabb önkény vitt el.

De ha megkérdeznénk a cseheket, hogy volt-e zseniális politikusuk, gyanítom, végére se érnének a felsorolásnak. Mi tényleg ennyire szegények vagyunk...

Katona László

("Szegény az ördög, mert annak nincs lelke." - népi mondás)

"A csehek nemességét a fehérhegyi csatában megsemmisitették. Megszűnt az állandó belső konfliktusokat generáló társadalmi réteg.

Csehország - idegen, osztrák-német nemességgel - DE POLGÁROSULT."

Ha már egy ország önvédelemi harcáról beszélünk, másra, mint a nemesség önvédelmére, nem nagyon lehetne gondolni. A kora újkorban még nem a parasztság vagy bármilyen más 'elnyomott réteg' érdekei határozták meg a politikát, hanem a helyi fejlődést generáló nemességé. Így aztán, ha valaki az uralkodó réteg kiirtásával és a zsoldosvezérek, hadi szállítók rablott földhöz juttatásval számolt, nem nagyon kellett meglepődnie azon a válaszon, amit kapott. 

"Az ipart oda telepitették, mert a megbizható "cseh" - szláv és német egyaránt - paraszt és polgéár zokszó nélkül dolgozott."

Eszerint a magyar polgár és paraszt nem dolgozott volna? Nem volt elég 'megbízható', miközben Mária Terézia trónját nem kis részben a magyar hadak mentették meg a bajoroktól és a poroszoktól? Vagy inkább arról van szó, hogy az 'ipartelepítés' irányát a helyi gazdasági viszonyok határozták meg. Nem véletlen, hogy  Csehország soha a történelemben nem folytatott komoly, exportra járatott mezőgazdasági termelést (Magyarország pedig igen)... 

"Hát igen, birodalmi szittya tudattól vezérelt nemességünk mindig gondoskodott arról, hogy hazánk minden fegyveres konfliktusban ott legyen, és jól elpusztitsák az országot."

Ide jöhetne egy pár kérdőjel: ?? Nekem egészen új, hogy a 'birodalmi szittya tudattól vezérelt nemesség' volt az okozója  a tatár, a török, vagy éppen a vallon hadak pusztításainak.

"Mo-t a Habsburg önkény rávitte volna a modernizációra, csakúgy, mint a cseheket. Ez a békekötés viszont konzerválta a középkor állapotát 1848-ig."

Nem nagyon értem, mire gondolsz "modernizáció" alatt. Állami autópálya építésekre meg egészségügyi beruházásokra nem nagyon futotta még akkoriban - ahogyan azt már írtam, a gazdasági fejlődést elsősorban helyi érdekek vezérelték. A XVIII.-XIX. században a végrehajtó hatalom a Habsburg-kormányszékek kezében volt, a vármegyék ellenállása elsősorban közjogi témákban volt meghatározó. Rajtuk nem múlott a 'modernizáció' előrehaladása.

XXI. századi pacifista szemlélettel viszont nem nagyon lehetett akkoriban egy országot előrébb vinni...

Kedeves petey t és Rodostó!

Ez nem pacifizmus. Hideg logika.

A csehek nemességét a fehérhegyi csatában megsemmisitették. Megszűnt az állandó belső konfliktusokat generáló társadalmi réteg.

Csehország - idegen, osztrák-német nemességgel - DE POLGÁROSULT.

Az ipart oda telepitették, mert a megbizható "cseh" - szláv és német egyaránt - paraszt és polgéár zokszó nélkül dolgozott.

Sivalkodunk, h Mo-on nincsenek műemlékek a sok háborúskodás miatt. Hát igen, birodalmi szittya tudattól vezérelt nemességünk mindig gondoskodott arról, hogy hazánk minden fegyveres konfliktusban ott legyen, és jól elpusztitsák az országot. És mindig a vesztes oldalon.......

A csehek meg szépen kibekkelték a Habsburg fennhatóságot, és 1918-ban mint szegény elnyomottak jelentek meg a világ előtt - holott MI tudjuk, h a Habsburg elnyomó gépezet mennyire éppen belőlük állt.

De ők nem verték a mellüket, hanem fű alatt, amúgy jó polgárhoz illően tették a dolgukat.

A két történelem különböző fejlődésének mindmáig ható következményei vannak. És sajnos, nem a mi javunkra.

Amikor én konszolidálódó állapotról beszélek, az 1695-1703 közötti időszakra értendő. Ekkor már nem voltak olyan katonai atrocitások, amit Te irsz, Rodostó. 

A hegyaljai felkelést, akárcsak a Rákóczi-félét a Mo visszafoglalása után munka nélkül maradt szegénylegény-végvári harcos réteg generálta, amelyik nem tudott visszaintegrálódni a társadalomba.

A Rákóczi-szabadságharc nyomán keletkezett szatmári béke nem volt más, mint a z idejétmúlt magyar rendiség jogainak vaskos körülbástyázása. Mo-t a Habsburg önkény rávitte volna a modernizációra, csakúgy, mint a cseheket. Ez a békekötés viszont konzerválta a középkor állapotát 1848-ig.