Keresés

Én pedig kifejezetten Habsburg-párti vagyok, nem kis mértékben ezen tények ismeretében. A Habsburg abszolútizmus (amit a XIX. századi tapasztalatok miatt maradinak tartanak) kifejezetten haladó szelleműnek bizonyult a XVIII. században. Nem szeretem 1848-at, de legalább érthetőnek tartom, ellentétben Rákóczi szabadságharcával.

Persze Habsburg-pártiságom nem jelenti azt, hogy ne ismerném fel hibáikat. Azonban a kurucos történetírás azon ellentmondása rendkívül zavar, hogy a Habsburgoknak hibául róják fel, hogy nem űzték ki hamarabb a törököket, a dicső kurucoknak viszont nem vetik szemére, hogy török fennhatóság alá akarták vonni a teljes történelmi Magyarországot. Ennek áldásos hatásait lásd a kiváló Románia, Szerbia, Albánia, Bulgária történelmében és mai viszonyaiban.

Én sem vagyok Habsburg párti, de igazad van.Ezzel jártunk a legjobban.

Bár Rákóczi próbálkozott egy Hohenzollern trónkövetelő behozatalával, de a Trencséni csata eredménye kersztül húzta a számításokat.

A románok 150 évvel később nem is jártak olyan rosszul a porosz királlyal:))

Lehet, hogy megköveztek azért, amit mondok, de szerintem az ország még mindig jobban járt a Habsburgokkal (III: Károly, Mária Terézia és II. József azért nem voltak rossz uralkodók), mint egy gyönge "kuruc" szellemiségű nemesi köztársasággal, ami egyrészt megrekedt volna a belső fejlődésben, másrészt előbb-utóbb valamelyik nagyhatalom (cári Oroszország, Habsburgok, esetleg a Hohenzollern Poroszország) érdekszférájába került volna. Az Ottomán Birodalom ekkor már gyönge volt, aligha rúgott volna labdába.

Nem vagyok kifejezetten Habsburg-párti, de a tények ezt mondatják velem.