|
|
 |
LvT
2005-10-25 17:26:19
|
597
|
Kedves Szakadás!
> mivel máig németül Raab, szlovákul Ráb a város neve, így végül is talaán mégis elfogadhatjuk, hogy az elnevezés máig folyamatosan él a római kortól.
Nem érzed a szakadást [ ;) ]a gondolatmenetben: a *város* neve nem maradt fent, hogy mondhatnánk akkor, hogy folyamatosan él az elnevezés római kortól?
Abból sem lehet őstörténetet faragni, hogy Bécset szlovénül Dunajnak (azaz ’Duna’-nak) hívják: egyszerűen egy tipikus névadás az, hogy a településeket a mellettük lévő folyóról nevezik el. Ahogy a szlovének fogták magukat és Bécs neve helyett újat konstruáltak a maguk találmánya szerint, így konstruálták újra a n. Raab (szlk. Ráb) nevet is.
A Rába folyó egyébként Stájerországban ered: ha ott fennmaradt a neve, akkor már biztosított a nevének fennmaradása, csakúgy mint a torkolatánál fekvő helység róla való elnevezhetősége még akkor is, ha az alföldön a névnek a nyoma is kiveszett.
> A másik "majdnem" találat Pozsony neve. Azért majdnem, mert vitatott, hogy az eredeti latin Pisonium helységnévből, vagy Božan szláv herseg nevéből jön az elnevezés
A lat. Pisonium név első adata a XVI. sz.-ból való a bajor Johannes Aventinustól. Mivel nem tudni, ezt honnan vette Aventinus, más adat sincs rá, az a legvalószínűbb, hogy a magyar Pozsony helynév alapján konstruált középkori latin Posonium lett anakronisztikusan visszavetítve: ez pótolta az Aventinus által ismeretlen római helynevet, vö. <http://www.en.wikipedia.com/wiki/History_of_Bratislava>. Ilyen ingatag alapra én nem alapítanék etimológiát. Ezen kívül az is probléma, hogy az i >o változás csak a magyarból lenne indokolható, azonban ilyen pozícióban az i megmaradása várható, vö. király. Vagy ha a hangrendi hasonulás meg is történt, akkor legalább szórványos i-s előfordulás kellene, de már az első 1002. évi említésétől (Poson) kezdve mély hangrendű az első mgh., és mindig ilyen.
Ami a IX. sz.-i Božan szláv herceg nevéből való eredeztetést illeti, szlovák létemre azt kell mondjam: ez csak a szlovák interpretáció. A magyar interpretáció az, hogy a névadó személy Pozsony volt, akit az első magyar ispánnak tartanak. (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára; Magyar nagylexikon) Bármi is az igazság, az szembeötlő, hogy ezt a nevet csak és kizárólag a magyar tartja meg: a szlovák is a német Brezalauspurcot folytatja. Ez nagyban mérsékli a szláv etimológia valószínűségét. |
|
A hozzászólás:
 |
Szakadás
2005-10-25 09:30:14
|
596
|
Kedves LvT!
Az én egyik "majdnem" találatom szintén a 3-as, de mivel máig németül Raab, szlovákul Ráb a város neve, így végül is talaán mégis elfogadhatjuk, hogy az elnevezés máig folyamatosan él a római kortól. Azért nem írom, hogy a latinból, mert a forrásom szerint ez eleve egy kelta név átvétele volt már a latinba is. Egyébként a név szép példája annak, amit múltkor írtál, hogy a folyónevek sokkal időtállóbbak, mint a helységnevek.
A másik "majdnem" találat Pozsony neve. Azért majdnem, mert vitatott, hogy az eredeti latin Pisonium helységnévből, vagy Božan szláv herseg nevéből jön az elnevezés; a középkorban többnyire Posonium volt, de korai említései inkább Poson, Boson, sőt Bosonium. Amiért érdekes lehet, hogy itt párhuzamot érzek a Pécs-Bécs és Poson-Boson párosok között.
Ami viszont nem elfogadható, ha valaki arra lyukad ki, hogy a Székesfehérvár az Alba Regia latin névből jön; a latin korban az ottani helynevek Gorsium és Herculia voltak. Itt tehát fordított a helyzet: a magyar Fehérvár nevet fordították vissza Alba Regiává.
Mivel az én forrásaim sokkal gyengébbek, mint a tieid, utána néznél ennek a Pozsony dolognak? |
|
Előzmény:
 |
LvT
2005-10-24 20:43:03
|
595
|
Kedves Szakadás!
Eddig egy szigorúan vett találat sincs. csak három "majdnem":
1. A lat. Siscia > hv. Sisak > m. Sziszek éppen a Száva túloldalán van. 2. A lat. Sirmium településnévként nem maradt fent, csak egyházkerület-, majd területnévként: ószláv Srěmъ > szb.-hv. Srem ~ Srijem > m. Szerém[ség]. A római Sirmium helyén lévő szb. Sremska Mitrovica és a rég. m. Szerémvár nem közvetlenül ered a lat. névből, hanem a területnévből származik. 3. A lat. Arrabona nem maradt fent. Ami fennmaradt, az a településnek is nevet adó Ar(r)abo víznév: ezt találjuk meg a szlávok közvetítette m. Rába, n. Raab folyónévben. A római Arrabona helyén lévő Győr n. Raab (> szlk. Ráb) neve a folyónév – ókori elnevezéstől független – újraalkalmazása a városra.
A 2. és 3. a nagyobb területen ismert, ezért "tartósabb" névtípusba tartozik. Ezen belül pedig a 3. víznév, azaz különösen "stabil". Az 1.-t és 2.-t pedig az tarthatta meg, hogy korai keresztyén püspökségek székhelyei voltak, és az egyházi szervezet folytonos maradt a frank-bajor korig.
P.S.
A másik topikon Bécs lett meghúzva keleti határnak, így azt fent nem említem. A n. Wien (szlk. Viedeň stb.) kontinuus, de nem a római Vindobona 'Vindos birtoka' nevet folytatja, hanem egy alternatív (kelta) nevet, melynek rekonstruált alakja *Vēdunjā 'erdei patak'. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|