Keresés

Részletes keresés

Szakadás Creative Commons License 2005-10-25 09:30:14 596
Kedves LvT!

Az én egyik "majdnem" találatom szintén a 3-as, de mivel máig németül Raab, szlovákul Ráb a város neve, így végül is talaán mégis elfogadhatjuk, hogy az elnevezés máig folyamatosan él a római kortól. Azért nem írom, hogy a latinból, mert a forrásom szerint ez eleve egy kelta név átvétele volt már a latinba is. Egyébként a név szép példája annak, amit múltkor írtál, hogy a folyónevek sokkal időtállóbbak, mint a helységnevek.

A másik "majdnem" találat Pozsony neve. Azért majdnem, mert vitatott, hogy az eredeti latin Pisonium helységnévből, vagy Božan szláv herseg nevéből jön az elnevezés; a középkorban többnyire Posonium volt, de korai említései inkább Poson, Boson, sőt Bosonium.
Amiért érdekes lehet, hogy itt párhuzamot érzek a Pécs-Bécs és Poson-Boson párosok között.

Ami viszont nem elfogadható, ha valaki arra lyukad ki, hogy a Székesfehérvár az Alba Regia latin névből jön; a latin korban az ottani helynevek Gorsium és Herculia voltak. Itt tehát fordított a helyzet: a magyar Fehérvár nevet fordították vissza Alba Regiává.

Mivel az én forrásaim sokkal gyengébbek, mint a tieid, utána néznél ennek a Pozsony dolognak?
A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2005-10-24 20:43:03 595
Kedves Szakadás!

Eddig egy szigorúan vett találat sincs. csak három "majdnem":

1. A lat. Siscia > hv. Sisak > m. Sziszek éppen a Száva túloldalán van.
2. A lat. Sirmium településnévként nem maradt fent, csak egyházkerület-, majd területnévként: ószláv Srěmъ > szb.-hv. Srem ~ Srijem > m. Szerém[ség]. A római Sirmium helyén lévő szb. Sremska Mitrovica és a rég. m. Szerémvár nem közvetlenül ered a lat. névből, hanem a területnévből származik.
3. A lat. Arrabona nem maradt fent. Ami fennmaradt, az a településnek is nevet adó Ar(r)abo víznév: ezt találjuk meg a szlávok közvetítette m. Rába, n. Raab folyónévben. A római Arrabona helyén lévő Győr n. Raab (> szlk. Ráb) neve a folyónév – ókori elnevezéstől független – újraalkalmazása a városra.

A 2. és 3. a nagyobb területen ismert, ezért "tartósabb" névtípusba tartozik. Ezen belül pedig a 3. víznév, azaz különösen "stabil". Az 1.-t és 2.-t pedig az tarthatta meg, hogy korai keresztyén püspökségek székhelyei voltak, és az egyházi szervezet folytonos maradt a frank-bajor korig.

P.S.

A másik topikon Bécs lett meghúzva keleti határnak, így azt fent nem említem. A n. Wien (szlk. Viedeň stb.) kontinuus, de nem a római Vindobona 'Vindos birtoka' nevet folytatja, hanem egy alternatív (kelta) nevet, melynek rekonstruált alakja *Vēdunjā 'erdei patak'.
Előzmény:
Szakadás Creative Commons License 2005-10-24 18:08:07 593
Tisztelt Topiklakók,
LvT javaslatára a társfórumról idekölteztetném találós kérdésemet:
Vajon tudunk-e találni olyan ma is használatos helynevet (település, településrész) a régi Pannonia provinciák helyén és szoros környezetükben, ami még a római korból származik és (többé-kevésbé) folyamatosan használatos napjainkig? Ha déli határt kell meghúzni, az legyen mondjuk a Száva.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!