Keresés

Részletes keresés

Kis Ádám Creative Commons License 2005-10-24 18:25:12 594

Kedves LvT!

 

Rossz volt a szó fűzése: természtesen, nem Te sugalltad az egyházellenességet, én inkább a véleményedet akartam alátámasztani. Ha ezt nem hozzád kapcsolom, hanem oda, ahova te fűzted a válaszodat, ez világis lett volna.

 

Ami Komáromot illeti, ez a kérdés még élesebb annak tükrében, hogy pl. Jókai szülővárosának szvsz. minden magyar tanuló a mai városhoz fűzi, mi több, a helyi gimnázium is Jókairól van elnevezve.

 

Ádám

A hozzászólás:
LvT Creative Commons License 2005-10-24 08:37:07 589
Kedves Kis Ádám!

Off

> Esztergommal kapcsolatban teljesen felesleges az egyházellenességre gondolni

Dehogy gondoltam én az 582-esben egyházellenességre, ellenkezőleg. Arra céloztam, hogy periferikussága miatt még a törvényesség felett őrködő legfőbb testület is inkább törvényt szegett, csak, hogy ne kelljen átköltöznie oda.

On


> A régió legnagyobb városa Komárom volt (az ú.n. Rév-Komárom)

Ha most eltérhetünk kissé a topikcímtől, és átválthatunk a magyar városok "magyar" neve témára, akkor -- talán ismételten -- megjegyezném, hogy milyen furcsa az élet: Magyarországon csak az Újszőny nevű városrész maradt, mégis ez vitte tovább a minősítés nélküli nevet, míg a tulajdonképpeni Komáromot Révkomáromozzuk újabban.
Előzmény:
Kis Ádám Creative Commons License 2005-10-23 18:03:32 584

Esztergommal kapcsolatban teljesen felesleges az egyházellenességre gondolni, amikor Tatabányát tették Komárim-Esztergom megye székhelyének.

 

A régió legnagyobb városa Komárom volt (az ú.n. Rév-Komárom). Komárom vármegyét a trianoni békezerződés kettévágta, ezért egyesítették Esztergom vármegyével.

 

Ugyanakkor Esztergom nem az egyházi jellege miatt periferizálódott, hanem közlekedési okokból. A Budapest-Bécs vasútvonal 1934-ben történt villamosítása után ez lett az ország legjelentősebb közlekedési útvonala, amely egyrészt elkerülte Esztergomot, másrészt, a bánhidai szénmezőre alapozott, és ez ipari centrummá tette a 4 egymás melletti községet, Alsőgallát, Felsőgallát és Bánhidát valamint Tatabányát.

 

A közúti forgalom is jelentősebbé vált. Bár a Buda-Győr-Bécs országút hagyományosan a mai 1-es út közelében húzódott, és nem érintette Esztergomot, az autóközlekedés előtérbe kerülésével ez az útvonal előnyösebb lett, mint a hosszabb, és a Pilisben nehezen járható Duna-parti út.

 

Köcvetkezésképpen Tatabánya előtérbe kerülése gazdaságföldrajzi szükségszerűség volt, és nem politikai döntés.

 

Kis Ádám

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!