|
|
|
|
 |
Kis Ádám
2005-10-24 18:25:12
|
594
|
Kedves LvT!
Rossz volt a szó fűzése: természtesen, nem Te sugalltad az egyházellenességet, én inkább a véleményedet akartam alátámasztani. Ha ezt nem hozzád kapcsolom, hanem oda, ahova te fűzted a válaszodat, ez világis lett volna.
Ami Komáromot illeti, ez a kérdés még élesebb annak tükrében, hogy pl. Jókai szülővárosának szvsz. minden magyar tanuló a mai városhoz fűzi, mi több, a helyi gimnázium is Jókairól van elnevezve.
Ádám |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2005-10-24 08:37:07
|
589
|
Kedves Kis Ádám!
Off
> Esztergommal kapcsolatban teljesen felesleges az egyházellenességre gondolni
Dehogy gondoltam én az 582-esben egyházellenességre, ellenkezőleg. Arra céloztam, hogy periferikussága miatt még a törvényesség felett őrködő legfőbb testület is inkább törvényt szegett, csak, hogy ne kelljen átköltöznie oda.
On
> A régió legnagyobb városa Komárom volt (az ú.n. Rév-Komárom)
Ha most eltérhetünk kissé a topikcímtől, és átválthatunk a magyar városok "magyar" neve témára, akkor -- talán ismételten -- megjegyezném, hogy milyen furcsa az élet: Magyarországon csak az Újszőny nevű városrész maradt, mégis ez vitte tovább a minősítés nélküli nevet, míg a tulajdonképpeni Komáromot Révkomáromozzuk újabban.
|
|
Előzmény:
 |
Kis Ádám
2005-10-23 18:03:32
|
584
|
Esztergommal kapcsolatban teljesen felesleges az egyházellenességre gondolni, amikor Tatabányát tették Komárim-Esztergom megye székhelyének.
A régió legnagyobb városa Komárom volt (az ú.n. Rév-Komárom). Komárom vármegyét a trianoni békezerződés kettévágta, ezért egyesítették Esztergom vármegyével.
Ugyanakkor Esztergom nem az egyházi jellege miatt periferizálódott, hanem közlekedési okokból. A Budapest-Bécs vasútvonal 1934-ben történt villamosítása után ez lett az ország legjelentősebb közlekedési útvonala, amely egyrészt elkerülte Esztergomot, másrészt, a bánhidai szénmezőre alapozott, és ez ipari centrummá tette a 4 egymás melletti községet, Alsőgallát, Felsőgallát és Bánhidát valamint Tatabányát.
A közúti forgalom is jelentősebbé vált. Bár a Buda-Győr-Bécs országút hagyományosan a mai 1-es út közelében húzódott, és nem érintette Esztergomot, az autóközlekedés előtérbe kerülésével ez az útvonal előnyösebb lett, mint a hosszabb, és a Pilisben nehezen járható Duna-parti út.
Köcvetkezésképpen Tatabánya előtérbe kerülése gazdaságföldrajzi szükségszerűség volt, és nem politikai döntés.
Kis Ádám |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|