|
|
|
|
 |
rumci
2005-10-24 14:03:37
|
590
|
„ezt az affrikálódást nem jelöli” Nem lehet, hogy ennél fonologikusabb a szemlélete, és az affrikálódás valami beszéltnyelviesség? Mint a péndz meg a bendzin a magyarban? |
|
A hozzászólás:
 |
LvT
2005-10-24 08:24:44
|
588
|
Kedves rumci!
> Ezzel egy komoly baj biztos lett volna: az egész kötetben nincs rég minősítés
No jó, velem lehet alkudozni, akkor a [kirkegór] legyen megjelölve, mint neologizmus... ;)
> Akkor már tudom, honnan a [lodzs] a vernakulárisomban.
Én még eléggé gondolkodom a /ludzs/-on is. Ez szép is, és a lehetőség szerint (azaz a magyar fonetikai bázison) hű is.
> ő egyszer egy e-mailben azt mondta nekem müntyhen-ügyben, hogy a németben „szonoránsok után a frikatívák affricizálódnak”, így a sztenderd német is valami müntyhen vagy müntyjhen-félét ejt. Egyébként az űbermencs is ezért nem űbermens, valamin a Gans és a ganz is homofónok.
Most egy kicsit csalódtam a Duden Aussprachewörterbuchban. Egyébként meglehetősen precízkedő, ezért is idéztem az 580-asban, de ezt az affrikálódást nem jelöli. Megnéztem benne a Mensch szót is: csak a réshangú [mεnʃ] ejtést jelzi... |
|
Előzmény:
 |
rumci
2005-10-23 18:03:59
|
585
|
„de azért talán a [kirkegárd]-ot is fel lehetet volna tüntetni, legalább rég. minősítéssel” Ezzel egy komoly baj biztos lett volna: az egész kötetben nincs rég minősítés, kiejtésre vonatkoztatva meg főleg nem (nem minősítésként, hanem történelmi adatként van a régebben és korábban a településneveknél). Amúgy nem volt szándékos a [kirkegárd] kihagyása, csak számomra ez annyira ismeretlen kiejtési forma, hogy fel sem merült. Ugyanígy nem merült fel a [kjerkegór] sem (most, hogy idézted, beugrott a nádasdyi forrás, de korábban már elsikkadt az agyamban). Egyébként az efféle ítéletekben elviekben 100%-ig, a gyakorlatban 95%-ig ugyanazon alapon állunk Nádasdyval, de hát van az az 5%, ami biztos a XIII. és a VII. kerület között fekvő VI. kerületnek, illetve az életkoraink különbségének tudható be. (Egyetlen elvibb különbség a svával kapcsolatban van: ő a HEPD-ben ö-vel adja vissza, míg én preferálom – ha lehet – az e-t. De azért ne feledjük, hogy a HEPD nem azt próbálja definiálni, hogy magyar kontextusban hogyan ejtsünk angol szavakat.)
A versed klassz! Erről csak egy kétsoros jutott eszembe, ami a legenda szerint az OSZK vécéjének falán volt olvasható (Horváth Iván szíves szóbeli közlése): Sztálin, Lenin, Engels, Marx – gondolsz rájuk, mikor szarx?
„Łódź történeti német neve Lodsch, 1939–40 között pedig Lodz volt. Jiddisül Lodzh.” Akkor már tudom, honnan a [lodzs] a vernakulárisomban. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|