|
|
|
|
 |
LvT
2005-10-24 08:37:07
|
589
|
Kedves Kis Ádám!
Off
> Esztergommal kapcsolatban teljesen felesleges az egyházellenességre gondolni
Dehogy gondoltam én az 582-esben egyházellenességre, ellenkezőleg. Arra céloztam, hogy periferikussága miatt még a törvényesség felett őrködő legfőbb testület is inkább törvényt szegett, csak, hogy ne kelljen átköltöznie oda.
On
> A régió legnagyobb városa Komárom volt (az ú.n. Rév-Komárom)
Ha most eltérhetünk kissé a topikcímtől, és átválthatunk a magyar városok "magyar" neve témára, akkor -- talán ismételten -- megjegyezném, hogy milyen furcsa az élet: Magyarországon csak az Újszőny nevű városrész maradt, mégis ez vitte tovább a minősítés nélküli nevet, míg a tulajdonképpeni Komáromot Révkomáromozzuk újabban.
|
|
 |
Kis Ádám
2005-10-23 18:07:56
|
586
|
Kiegészítés:
Esztergom meglehetősen nehezen megközelíthető Tatabányáról, de a megye többi városa: Tata, Oroszlény, Kisbér, Komárom és még biztos van, könnyen. Nézetem szerint, ha egyáltalán megmarad a megye, akkor is értelmetlen Esztergom odasorolása - inkább Pest megyéhez kellene tartoznia.
Az új regionális beosztásban Székesfehérvárhoz fog tartozni.
Kis Ádám
|
|
A hozzászólás:
 |
Kis Ádám
2005-10-23 18:03:32
|
584
|
Esztergommal kapcsolatban teljesen felesleges az egyházellenességre gondolni, amikor Tatabányát tették Komárim-Esztergom megye székhelyének.
A régió legnagyobb városa Komárom volt (az ú.n. Rév-Komárom). Komárom vármegyét a trianoni békezerződés kettévágta, ezért egyesítették Esztergom vármegyével.
Ugyanakkor Esztergom nem az egyházi jellege miatt periferizálódott, hanem közlekedési okokból. A Budapest-Bécs vasútvonal 1934-ben történt villamosítása után ez lett az ország legjelentősebb közlekedési útvonala, amely egyrészt elkerülte Esztergomot, másrészt, a bánhidai szénmezőre alapozott, és ez ipari centrummá tette a 4 egymás melletti községet, Alsőgallát, Felsőgallát és Bánhidát valamint Tatabányát.
A közúti forgalom is jelentősebbé vált. Bár a Buda-Győr-Bécs országút hagyományosan a mai 1-es út közelében húzódott, és nem érintette Esztergomot, az autóközlekedés előtérbe kerülésével ez az útvonal előnyösebb lett, mint a hosszabb, és a Pilisben nehezen járható Duna-parti út.
Köcvetkezésképpen Tatabánya előtérbe kerülése gazdaságföldrajzi szükségszerűség volt, és nem politikai döntés.
Kis Ádám |
|
Előzmény:
 |
LvT
2005-10-23 15:07:48
|
582
|
> annak is nyilván szimbolikus jelentősége volt, hogy Esztergomot felváltotta Tatabánya mint megyeközpont, mint ahogy az is beszédes, hogy a rendszerváltás óta is Tatabánya maradt a megyeközpont
Na meg az is beszédes, hogy az alkotmánybíróság olyan örömmel költözött be esztergomi székházába az akkori első, hívő elnöke vezetésével. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|