Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2005-10-24 08:37:07 589
Kedves Kis Ádám!

Off

> Esztergommal kapcsolatban teljesen felesleges az egyházellenességre gondolni

Dehogy gondoltam én az 582-esben egyházellenességre, ellenkezőleg. Arra céloztam, hogy periferikussága miatt még a törvényesség felett őrködő legfőbb testület is inkább törvényt szegett, csak, hogy ne kelljen átköltöznie oda.

On


> A régió legnagyobb városa Komárom volt (az ú.n. Rév-Komárom)

Ha most eltérhetünk kissé a topikcímtől, és átválthatunk a magyar városok "magyar" neve témára, akkor -- talán ismételten -- megjegyezném, hogy milyen furcsa az élet: Magyarországon csak az Újszőny nevű városrész maradt, mégis ez vitte tovább a minősítés nélküli nevet, míg a tulajdonképpeni Komáromot Révkomáromozzuk újabban.
Kis Ádám Creative Commons License 2005-10-23 18:07:56 586

Kiegészítés:

 

Esztergom meglehetősen nehezen megközelíthető Tatabányáról, de a megye többi városa: Tata, Oroszlény, Kisbér, Komárom és még biztos van, könnyen. Nézetem szerint, ha egyáltalán megmarad a megye, akkor is értelmetlen Esztergom odasorolása - inkább Pest megyéhez kellene tartoznia.

 

Az új regionális beosztásban Székesfehérvárhoz fog tartozni.

 

Kis Ádám

 

 

A hozzászólás:
Kis Ádám Creative Commons License 2005-10-23 18:03:32 584

Esztergommal kapcsolatban teljesen felesleges az egyházellenességre gondolni, amikor Tatabányát tették Komárim-Esztergom megye székhelyének.

 

A régió legnagyobb városa Komárom volt (az ú.n. Rév-Komárom). Komárom vármegyét a trianoni békezerződés kettévágta, ezért egyesítették Esztergom vármegyével.

 

Ugyanakkor Esztergom nem az egyházi jellege miatt periferizálódott, hanem közlekedési okokból. A Budapest-Bécs vasútvonal 1934-ben történt villamosítása után ez lett az ország legjelentősebb közlekedési útvonala, amely egyrészt elkerülte Esztergomot, másrészt, a bánhidai szénmezőre alapozott, és ez ipari centrummá tette a 4 egymás melletti községet, Alsőgallát, Felsőgallát és Bánhidát valamint Tatabányát.

 

A közúti forgalom is jelentősebbé vált. Bár a Buda-Győr-Bécs országút hagyományosan a mai 1-es út közelében húzódott, és nem érintette Esztergomot, az autóközlekedés előtérbe kerülésével ez az útvonal előnyösebb lett, mint a hosszabb, és a Pilisben nehezen járható Duna-parti út.

 

Köcvetkezésképpen Tatabánya előtérbe kerülése gazdaságföldrajzi szükségszerűség volt, és nem politikai döntés.

 

Kis Ádám

Előzmény:
LvT Creative Commons License 2005-10-23 15:07:48 582
> annak is nyilván szimbolikus jelentősége volt, hogy Esztergomot felváltotta Tatabánya mint megyeközpont, mint ahogy az is beszédes, hogy a rendszerváltás óta is Tatabánya maradt a megyeközpont

Na meg az is beszédes, hogy az alkotmánybíróság olyan örömmel költözött be esztergomi székházába az akkori első, hívő elnöke vezetésével.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!