|
|
 |
rumci
2005-10-23 14:19:12
|
578
|
Az 1950-es közigazgatási reformmal bevezetett megyerendszer névadásának alapját az 1938-as megyerendszer (lehet, hogy ezt korábban alkották, de 1938-ban biztos így létezett) alkotta. Ekkor is voltak már szép számmal összevont megyék, de mivel nagyon eltért a nagyságuk (hiszen az akkori megyehatárok még a történelmiek voltak), néhányat összecsaptak, egy esetben még daraboltak is. Az így keletkezett megyék – hogy nevük ne legyen irgalmatlan hosszú – a korábbi megyenevek első elemeiből álltak össze. Tehát az, ha 1950 után egy megyenév összetett volt, arra utal, hogy 1950-ben vonták össze több korábbi megyéből (függetlenül e megyék összetettségétől). Így lett a korábbi Győr-Moson-Pozsony és Sopron megyéből Győr-Sopron, Borsod-Gömör-Kishont, Abaúj-Torna és Zemplén megyéből Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Ung és Szatmár-Ugocsa-Bereg megyéből Szabolcs-Szatmár, Hajdú és Bihar megyéből Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom megyéből Komárom, Nógrád-Hont megyéből Nógrád. Némiképp más a következők helyzete (bár azt az elvet ezek is követik, hogy nem révednek a régmúltba): Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyét kettévágták, egyik része lett Pest megye, a másikat Bács-Bodrog megyével egyesítve jött létre Bács-Kiskun; Jász-Nagykun-Szolnok megye nevét a fenti szabály értelmében Jász megyére kellett volna változtatni, ehelyett Szolnok megye lett. (Zala és Veszprém megye határát többrendbelileg jelentősen elmozdították, de ez a névben természetesen nem jelenik meg.) A legszabálytalanabb eset pedig: Csongrád és Csanád-Arad-Torontál megyét nem Csongrád-Csanád, hanem Csongrád néven egyesítették. Aztán persze a legutóbbi rendszerváltáskor jöttek emberek, akik számára a történelem fontosabb volt, mint a jelen, illetve a közigazgatás (vö. koronás címer), és néhány régi nevet visszaemeltek a megyenevekbe (optimistán feltételezem, hogy azt vették alapul, hogy a mai területeken mely történelmi megyék voltak megtalálhatók. Aztán lassan jönnek emberek, akik számára a közigazgatás a fontosabb, mint a történelem (ne feledjük, I. István is ilyen volt, merő praktikumból alkotta a később szent tehénné lett megyerendszert), és a megyerendszer szép fokozatosan megszűnik, felváltják őket a mai közlekedési viszonyokhoz sokkal megfelelőbb régiók. Azoknak a (mai) neve viszont maga a tömény ostobaság. Szerintem amíg nem találnak ki nekik valami normális nevet, nem fognak tudni meggyökeresedni. A maiaknál még a Budapesti régió, Debreceni régió, Győri régió, Miskolci régió, Pécsi régió, Szegedi régió, Székesfehérvári régió elnevezések is szerencsésebbek lennének, bár lenne ezekkel is ezer baj. Ennél jobbat azonban pillanatnyilag nem tudok. Mindenesetre a maiak a PC és az ötlettelenség túlzásba vitelének mintapéldányai. |
|
 |
e_laca
2005-10-23 13:48:29
|
577
|
| A többihez nem tudok hozzászólni, de Esztergomot, mint egyházi központot, nagyon nem csípte a rendszer 1950 körül. Kishíján elvették tőle a városi rangot és átnevezték Dózsafalvára. A megyeszékhely is azért Tatabánya. |
|
A hozzászólás:
 |
DAttis
2005-10-23 12:55:44
|
576
|
Sziasztok!
Az a fura kérdésem lenne, hogy 30 évvel ezelőtt (az átkosban) miért nem volt használatos a Szabolcs-Szatmár Bereg illetve a Jásznagykun-Szolnok illetve Komárom-Esztergom teljes, ma használatos elnevézek e három megyének?
Szóval a Bereg, Jásznagykun, Esztergom elnevezések miért maradtak ki? |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|