Keresés

Részletes keresés

vadász2 Creative Commons License 2006-07-25 17:20:54 609

Kedves topikozók!

 

Korábban már felmerült egy példa erejéig Rostock város neve. Érdeklődni szeretnék, hogy van-e köze ennek a kelet német kikötővárosnak a magyar rostokol igéhez. Kapcsolatunk a várossal feltételezhető, ugyanis egykor a Hanzához tartozott és a korábban már ki tárgyalt szász Lipcse és sziléz(iai) Boroszló városokon (melyek fontos kereskedelmi csomópontok voltak a Hanza és Közép Európa közötti kereskedelemben) keresztül nem csak áru, de kereskedő is eljuthatott Magyarországra, vagy éppen magyar kereskedő Rostockba. (ahol mint az ige is mutatja, sokat kellett várakozni:)) 

rumci Creative Commons License 2005-10-22 21:45:00 572
„ezt nem egészen értem. Mi keveredik mivel?”
Különféle nyelvek különféle kiejtési szabályai és egy csomó egyedi hagyomány. Szóval ez az egész kiejtősdi egy félművelt kulturális massza, de épp ez a szép benne. Én legalábbis röhögőgörcsöt kapnék, ha valaki magyar kontextusban a Magay- vagy a Tótfalusi-szótár mintájára ejtegetné ki az idegen neveket. Szóval az egész törvényszerűen hibrid, és minthogy a nyelvközösség ezeket a formákat többé-kevésbé szentesítette, eszem ágában nem lenne ezt hibának nevezni. Sokkal inkább a különféle szótárak ószö milő, börnsztin, kerektö rídö, csátö pati ejtésmódjait. De ha hibának minősíted, akkor véletlenül se nevezd farmernek a farmert, mert műveletlenség azt hinni egy textilneműről, hogy mezőgazdász, esetleg talán genovainak nevezhetnéd, igaz, nem értene senki, de úgy látszik, nem ez az elsődleges szempont. Ha magyarul mindenki (vagy legalábbis a túlnyomó többség) óze anyót mond, akkor azt magyarul úgy kell mondani. Nemrég LvT-től a kirkegór miatt kaptam meg a magamét; biztos igaza volt, és számára modoros, de mit tegyek, az én környezetemben ez a jellemző ejtés, én ezt szoktam meg. És különben is, hogy tudnám másképp összerímeltetni a csirkekórral. Ami pedig mostanság nagyon aktuális.
Kis Ádám Creative Commons License 2005-10-22 20:15:45 569

Kedves Malaczky!

 

Azért csak van itt keveredés. Van egy köznyelvi ejtési szokás, amelyik nem igazodik az eredeti nyelvekhez, nem is teheti, mert a magyar nyelvhez igazodik.

 

Szerintem a sékszpír ejtés modoros, az utca embere sekszpírt mond. Az angol meg valami mást. Biztos vagyok benne, hogy nem 'ír' a vége.

 

A státusz jó példája a keveredésnek. Igazából státus-t kellene mondani, hiszen a középkor táján minden latin sz-ből s lett. Lehet, hogy ebben benne van a német hatás. Dehát István mondunk és ispotályt stb. nem szókeszdő helyzetben. Továbbá mester-t és kóstál-t, habár ismerjük a koszt szót is.

 

Az angol városnevek átvételénél szerintem valamilyen nyelvkönyv-kijetés jött át.

 

Nú Jork-ot nem mondunk, de én emlékzem, hogy gyerekkoromban még nyűjorkot mondtunk.

 

Csikágó is csak errefelé vam ott bizony sikágó-t mondanak. Ami meg New Orleas-t illeti: nem francia nyelvű az a város? Nekem úgy rémlik, az ott lakók nevezik nyúorlean-nak, nem a magyar sznobok.

 

Összegezve: mi az eredeti kiejtést csak utánozni tudjuk magyarul. Ha más nem, az, hogy a magyar nyelv rögzített hangsúlyú és nem redukál, biztossá teszi, hogy a kiejtésünk sajátos legyen.

 

Kis Ádám

A hozzászólás:
Törölt nick Creative Commons License 2005-10-22 19:19:37 568

Kedves rumci, ezt nem egészen értem. Mi keveredik mivel? A [sekszpír/sékszpír] az eredetit megközelítő, de korrekt módon elmagyarosított kiejtés. A [stressz] pedig alighanem azért nem sztres(s)z, mert az idegen szavakban német hatásra hajlamosak vagyunk a szókezdő st/sp betűpárt [st]-nek ill. [sp]-nek ejteni. Ezért mondunk pl. [státusz]-t a latin kiejtés alapján indokolt [sztátusz] helyett. (Akik nem tudják, hogy az st/sp betűpár "sht"/shp" kiejtése a németben csak a szó elején szabályos, azok a Rostock [rosztok] városnevet is [rostok]-nak ejtik — netán még németül beszélve is —, bár lehet, hogy ez olyan elfogadható magyaros kiejtés, mint amely az ostrom típusú szavak esetében régtől fogva természetes.)

 

Az Oszi által kifogásolt, szembetűnően (és ezért kifogásolhatóan) hibrid kiejtés és az eredeti nyelvnek (pontosabban az abban irányadó "művelt" kiejtésnek) hajszálpontosan megfelelő kiejtés között magyar beszédünkben létezik egyfajta aurea mediocritas: a [sékszpír] mellett ilyen pl. a [nyú jork], a [losz andzselesz]. Ezek a formák ésszerű kompromisszumot jelentenek az eredeti kiejtés és a magyaros kiejtés között, lehetővé téve többnyire azt is, hogy a "középutas", tehát valamelyest magyarosított kiejtés alapján a szó eredeti írásképe a magyar beszélő számára sejthető legyen (Lódz esetében ez utóbbi szempont éppenségel releváns lehet...).

 

A skálán persze sok átmeneti fokozat van. A [nyú orlinz] pl. egészen közel áll az eredeti kiejtéshez (itt kimondottan hibrid és így hibás lenne a [nyú orléan], amit speciel már hallottam egy nagyon művelt, ámde az angolszászokat nem annyira kedvelő magyar ember szájából!), míg az eredetihez való közelítés igénye annál kevésbé tükröződik az [arkanzasz] kiejtés esetében.

Előzmény:
rumci Creative Commons License 2005-10-22 18:47:45 567
De hát a sekszpír, sékszpír vagy a stressz esetében is keverednek a kiolvasás nyelvei. Ez elég gyakori, még ha vicces is.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!