|
|
 |
Törölt nick
2005-10-22 17:23:35
|
565
|
| Addendum: Münchhausen báró esete egy kicsit más. Nála ugyanis a ch-t követi még egy h betű. Ez a tény talán a kiejtés szempontjából sem irreleváns. |
|
 |
Kis Ádám
2005-10-22 11:37:07
|
560
|
Érdekes, talán a színház hatása, de Peer Gynt édesanyját Ózénak szokás mondani (Åse).
Ádám |
|
A hozzászólás:
 |
Oszi
2005-10-22 10:54:21
|
559
|
Kedves LvT!
Köszönöm szépen!
Az általános szabály pedig az, hogy ami németnek néz ki, ejtődjék németül.
Ami pedig nem néz ki németnek, azt felejtsük el, így lesz Ångström kiejtve [angsztröm], a Nils Holgersson kalandjainak magyar tévészinkronjában a kislány neve [asza], söt a Fucking Åmål címü film magyar címe leírva is egyenesen Kurva Amal lesz, mely utóbbit ilyenformán - tartok töle - a legtöbben nöi névnek értelmeznek, nem pedig egy poros kisvárosnak.
Apropó, kicsit off:
Ha München magyar fonetikai okokból [müntyhen], akkor ilyen alapon Münchausen báró nevét is [müntyhauzen]-nek kelle(ene) ejteni? |
|
Előzmény:
 |
LvT
2005-10-21 12:32:19
|
556
|
Kedves Oszi!
> Mindkét érvelés meggyözönek hangzik
Először is szabadkozom. Találtam sokkal korábbi adatot is a városnévre és a /cs/-s ejtésre: a Pallas nagylexikonában (1893–1897): „Köping (ejtsd: csöping)”, ill. „Jönköping (ejtsd: jöncsöping)”., vö. <http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/060/pc006046.html#1>, <http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/053/pc005371.html#9>. Norrköping és Nyköping is szerepel a Pallasban, de kiejtés nélkül.
Ennek ellenére (sőt éppen ezért: mivel ekkor még a modern túlprecizitás nem működött) az /ns/ > /ncs/ magyarosodást fenntartom. Sőt tkp. a sport irányából való elterjedést is, mert a széles közönség között tényleg csak ekkor terjedhetett el: és a norma szempontjából talán ez a lényeg.
> akkor az várható, hogy más hasonló nevekben is analógiásan [cs] ejtödik, ahol tehát már sem az olimpia, sem az [n] hang nem játszik szerepet? Pl. Köping, Norrköping, Nyköping
Ez lenne várható akkor is, ha nem lenne a fenti Pallasbeli adat Köpingre. Sőt szerintem ez a dán Kjöbingeket is befolyásolja (pl. Nykjöbing), annak ellenére, hogy a Pallas a dán Kjö-höz /kjö/ ejtést rendel, vö. „Kjöbenhavn (ejtsd: kjövnhaun)”, „Kjöge (ejtsd: kjöje)”.
> És vajon mi történik ott, ahol ugyanarról a hangról van szó, de az analógia nem olyan nyilvánvaló: pl. Kävlinge?
Passz. Azonban szerintem ez /kevlinge/ lenne a legtöbb embernél. Ahol nincsenek nyilvánvaló speciális szabályok, ott az általános szabályok lépnek életbe. Az általános szabály pedig az, hogy ami németnek néz ki, ejtődjék németül. Említeném itt pl. a dán Kierkegaard nevet, amelyet a hagyomány németesen /kírkegárd/-ként ejt, és ezzel szemben affektálónak tűnik az Osiris Helyesírásban (OH.) normatívként megjelölt /kirkegór/ (sőt a még pontosabb /kirgegór/ is). [Ebben az értékelésben egyébként „egyetért velem” Nádasdy Ádám is.]
A dolog hátterében egyébként az áll, hogy ebben az esetben nincs normatív alak, így „szabad a gazda”, mindenki a saját tudása szerint jár el. Van egyébként, hogy jelentékenyebb városhoz sincs norma, ill. – ami ezzel ekvivalens – több norma is van. Ilyen pl. Edinburgh, ahol az OH. /edimboró/ és /edimbörg/ párhuzamos alakokat hoz, de ha jól emlékszem a BBC magyar híreiben /edimburg/-ot is hallottam már. |
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|