Keresés

Részletes keresés

LvT Creative Commons License 2005-10-21 10:53:26 554
Kedves Oszi!

Szerintem a /jöncsöping/ nagyon elterjedt, vlsz. az egyetlen – nem affektálónak ható – lehetséges ejtésmód. Hogy mióta van, azt nem tudom; de van egy tippem. Szerintem az 1967-es jönköpingi olimpia (ha jól kerestem, akkor ez az első ilyen ott rendezett alkalom) előtt itt nálunk nem ismerték ezt a városnevet. Akkor viszont sűrűn emlegették (rádióban pl.), és az akkor a sportriporterek, hírolvasók által ejtett változat terjedt el. (Úgy vélem, ha akkor tévesen /jönköpping/-et ejtenek, akkor ma az lenne a normatív Mo.-n.)

Én magam svéd dialektológiai problémát sem látnék a kérdésben, sokkal inkább magyar fonotaktikai kérdést. A magyarban ui. n után egészen rendjén való az réshangok affrikálódása (azaz zár-rés hanggá válása). Ide jő pl. a München /müntyhen/ is, amely szintén magyar fejlemény, valamint mandzsetta < n. Manschette stb. Ezért úgy vélem, a magyarban itt /cs/ várható akkor is, ha az átadó alakban /s/ (-szerű) hang volt.
A hozzászólás:
Oszi Creative Commons License 2005-10-21 09:14:20 552

Egy másik topicban elhangzott, hogy Jönköping svéd város nevének normatív magyar ejtése [jöncsöping].

Lehet erröl tudni valamit, hogy ez az ejtés mennyire elterjedt, és föleg mióta él a magyarban?

 

Azért ütött szöget a fejembe a dolog, mert a tje-ljud ejtése jelentös földrajzi különbségeket mutat Svédországon belül, magyar fül számára a déli tájszólások ejtése hangzik cs-nek, a stockholmi (és az irodalmi) ejtés a magyar fülnek inkább s-nek hangzik, úgyhogy (megfigyelésem szerint) a stockholmi magyarok magyar beszédben [jönsöping]-et ejtenek.

Mi lehet az oka, hogy a déli ejtés ment át a magyar nyelvbe? Arra gondoltam, hogy ez talán összefügghet azzal, hogy sok 56-os magyar telepedett le Mamlöbe, és talán valahogy az ö közvetítésükkel terjedt ez el Magyarországon?

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!