Keresés

"Érdekes, hogy a császáriak egyetlen komoly csatát sem tudtak nyerni a törökök ellen"

Ennek egészen prózai oka van: a tizenöt éves háborúban jóformán alig zajlottak le nagy, mezei csaták. Döntő jelentőséggel a várostromok bírtak, az egész török korban talán leginkább ekkor. Ezen a fronton néha a keresztény seregeknek is termett babér (1595 - Esztergom, 1597 - Tata, 1598 - Pápa, Esztergom, 1601 - Fehérvár), a zsitvatotroki béke idején mégis inkább a törököknek állt a zászló (megmaradt nekik Eger és Kanizsa).  

"Lehet, hogy annyira rosszak azért mégsem voltak..."

Nem biza' :-)

"Habár 1594-ben Gyurgyevónál azért tönkrevertük Szinán pasa nagyvezír csapatait."

Jav: 1595-ben. Nem akarom lebecsülni, de szvsz egyszerű utóvédharc volt: az Al-Dunán átkelő török seregnek félig talán már a téli szálláson járt az agya, amikor Bocskai serege lerohanta az utolsó hátramaradt egységet. Hogy az utókor miként tud egy eseményt (ez esetben az egyetlen győztes mezei csatát) felnagyítani, már egészen más lapra tartozik. 

Gyurgyevó nem volt olyan súlyos a törökre nézve: még a szultán és a nagyvezír sem tartotta annak. (Szerintük) annyi történt, hogy szétverték a török sereg utóvédjét visszavonulás közben. A török sereg nem bomlott fel, nem estek pánikba a katonák - egy komoly vereségnél ez bekövetkezett volna.

Mezőkeresztesről még annyi ugrik be, hogy a törökök nagyon csodálkoztak a keresztény sereg szervezettségén, és a parancsnokláson. (Forrást most ne kérjetek, tényleg régen volt, hogy ilyeneket olvastam!) Egyes elemzések szerint mintha az ezredszervezés csírái is megjelentek volna ebben a seregben. ami majd csak a következő hosszú háború, a 30 éves háború (tényleg: ez még hosszabb is :D) végétől kezd elterjedni az európai hadművészetben.

Érdekes, hogy a császáriak egyetlen komoly csatát sem tudtak nyerni a törökök ellen, hiszen hadtörténészek eléggé egybehangzó véleménye szerint az oszmán hadigépezet a XVII. sz. elején már túl volt a zenitjén.

Lehet, hogy annyira rosszak azért mégsem voltak...

Habár 1594-ben Gyurgyevónál azért tönkrevertük Szinán pasa nagyvezír csapatait.

"Egy biztos, hogy nagy lehetőséget szalasztottak el a keresztények."

Szvsz nem biztos. Annak ellenére, hogy a tizenöt éves háborúból talán csak a mezőkeresztesi csata az egyetlen olyan esemény, ami úgy-ahogy megmaradt a köztudatban, egyáltalán nem ez döntötte el a háború kimenetelét. A hidegzuhany már jóval korábban, 1594-ben elérte a keresztény sergeket, amikor a törökök szinte komoly akadályoztatás nélkül foglalták el a Dunántúl északi részét, Pápával és Győrrel együtt. Akárhogy is végződött volna a mezőkeresztesi csata, a háborút valószínűleg nem döntötte volna el, mert a végső sikert alapvetően a várostromok végkimenetele határozta meg.

A császáriak becsületére legyen mondva, hogy hosszú ideig tartó tétlenség után szinte minden erőforrást megmozgattak annak érdekében, hogy végre kiűzzék a törököket az országból. A status quo és az erőviszonyok megváltoztatásához azonban ez a kísérlet kevés volt. Az országnak ellenben iszonyatosan nagy károkat okozott.