|
|
 |
AMBalage
 2005-10-18 12:49:42
|
9
|
Azért 1594-ben még nem dőlt el semmi! Most így hirtelen Pákozd jut eszembe, meg Fülek (bár ezekről már elég régen olvastam, 10+ éve, úgyhogy az is lehet, hogy nem is ebben az évben történtek). A keresztény seregek ekkor szokatlan módon többször is téli hadjáratba fogtak a török ellen, meglehetős sikerrel. A parancsnoki állomány is jó volt. Inkább a gazdasági-technikai háttér hiányzott a felszabadító (visszafoglaló) háborúhoz. A török érdekes módon sokszor elég gyenge emberanyaggal (túl fiatal, ill. idős katonák) rendelkezett, köszönhetően a perzsák elleni harcoknak (komoly veszteségek érték őket).
Így elsőre ennyi jut eszembe. |
|
|
|
Galgadio
2005-10-18 12:47:36
|
8
|
Érdekes, hogy a császáriak egyetlen komoly csatát sem tudtak nyerni a törökök ellen, hiszen hadtörténészek eléggé egybehangzó véleménye szerint az oszmán hadigépezet a XVII. sz. elején már túl volt a zenitjén.
Lehet, hogy annyira rosszak azért mégsem voltak...
Habár 1594-ben Gyurgyevónál azért tönkrevertük Szinán pasa nagyvezír csapatait. |
|
A hozzászólás:
 |
|
petey t
2005-10-18 12:37:08
|
7
|
"Egy biztos, hogy nagy lehetőséget szalasztottak el a keresztények."
Szvsz nem biztos. Annak ellenére, hogy a tizenöt éves háborúból talán csak a mezőkeresztesi csata az egyetlen olyan esemény, ami úgy-ahogy megmaradt a köztudatban, egyáltalán nem ez döntötte el a háború kimenetelét. A hidegzuhany már jóval korábban, 1594-ben elérte a keresztény sergeket, amikor a törökök szinte komoly akadályoztatás nélkül foglalták el a Dunántúl északi részét, Pápával és Győrrel együtt. Akárhogy is végződött volna a mezőkeresztesi csata, a háborút valószínűleg nem döntötte volna el, mert a végső sikert alapvetően a várostromok végkimenetele határozta meg.
A császáriak becsületére legyen mondva, hogy hosszú ideig tartó tétlenség után szinte minden erőforrást megmozgattak annak érdekében, hogy végre kiűzzék a törököket az országból. A status quo és az erőviszonyok megváltoztatásához azonban ez a kísérlet kevés volt. Az országnak ellenben iszonyatosan nagy károkat okozott. |
|
Előzmény:
|
|
Bigel
2005-10-18 10:59:17
|
2
|
| Mezőkeresztes ma B.A.Z. megyében van.
1596. október 26-28-án vívták meg ezt a nyag csatát az oszmán és a szövetséges keresztény hadak.
A szövetségeseket Miksa főherceg vezette.A létszámuk 58-59 ezer fő lehetett, 100 ágyúval.
A törökök III. Mehmed szultán vezetésével mintegy 50 ezer regulális, és kb. ugyanennyi irregulális katona, 170 ágyúval.
Miksa a törököket előcsalogatta az állásukból ,majd Schwarzemberg támadott,és visszaszorította az előre törő török csapatokat.
Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem, és Pálffy Miklós javaslatára Miksa további előrenyomulást rendelt el.A szövetségesek egészen a török táborig jutottak(a zászló nekünk állt)de jó szokásukhoz híven zsákmányolni kezdtek.
A janicsárok, és a ruméliai csapatok azonban helytálltak, és ellentámadásuk a fosztogatókat érte,és megfordították a csata kimenetelét.
A szövetségesek egy része megfutott,azonban a másik része megtartotta a keresztény tábort,és rendezetten visszavonult.
A csata a fegyelmezetlen szövetségesek miatt veszett el,ill. ők nyerték meg a törököknek.Megint a janicsárok fegyelmezettsége volt a döntő.
Nem vagyok benne biztos, de úgy tudom, hogy a szultán is elhagyta a csatateret,és később mondták meg neki, hogy győzött.(De ez nem biztos, lehet ,hogy tévedek)
A csatát egyébként sokan leírták már.Mindenki a másikra fogta a kudarcot.
Egy biztos, hogy nagy lehetőséget szalasztottak el a keresztények.
|
|
|
Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!
|
