Tegnap este a Katonában voltam. Beszélgetős este volt, mármint néhány rendező és színész beszélt azokról a darabokról, amiket ebben az évadban fognak bemutatni.
A mesélést Máté Gábor kezdte, hogy tegnapelőtt éjjel értek haza Olaszországból, a Médeiával szerepeltek kint, csak erről ugye nem ír a sajtó, hát legyünk szívesek mi terjeszteni az igét, hogy milyen sikerük volt, mennyire jók voltak.:)
Eztán Ascher beszélt Forgách András: A kulcs c. darabjáról, M.G. és Fekete Ernő rögtönöztek is egy pár perces kis részletet a darabból - nem a legrózsásabb viszonyban lévő testvérpárt alakítanak. Ezt meg fogom nézni.
Volt egy ember, középen ült, nem tudom, hogy hívják (ő beszélt a legtöbbet, Schimmelpfennig Előtte-utána c. darbjáról is, jó hosszan, de akkor éppen elalvófélben voltam..), ő mutatta be a szintén a színpadon ülő Silviu Purcaretet (a betün van ékezet), aki a Troilus és Cressidát rendezi. Romániában, egyéb országokban sok darabot rendezett, és most úgy hívták Mo.-ra, hogy itt egy olya Shakespeare-t rendezzen, amit még sehol másutt, mire ő ezt választotta. Angolul beszélt, így őt egy - amúgy dramaturgként működő, Tímea nevű - hölgy fordította. Itten egy nagyon magas lány és egy fiú tartott trombita bemutatót...amin mindenki jót derült, ők maguk is.
Máté Gábor fogja Kukorelly Élnek még ezek? c. végvígjátékát rendezni. Ha jól emlékszem, azt mondta, hogy pár éve a Tündérvölgybe szeretett bele. K. nem is írt ezelőtt színdarabot, és talán nem is tudja, ez milyen jól sikerült. Meglátjuk. Karácsony előtt két nappal lesz a bemutató, ráadásul a színpadon is karácsony lesz, egy igazi polgári családdal a színen. Lesz benne Mennyből az angyal, amiből a zeneszerzőtől hallhatunk is egy részt. Érezhető volt a humor a zenében.
Bozsik Yvette a Turandotot rendezi, de erről sincsenek emlékeim...
A Kívánsághangversenyt nem fogom megnézni, legalábbis most azt gondolom. Kroetz írta a darabot, egy órán át tesz-vesz egy nő (Szirte Ági) a színpadon, a darabban egy szó sem hangzik el, majd a nő a végén öngyilkos lesz. Pfff
Az estét Gothár Péter zárta, a Kazamaták-ról beszélt. Vagy öt cm vastag forgatókönyv volt előtte az asztalon, meg képek. Azt mondta, számára azért is nagyon érdekes a dolog, mert a darab témája '56, amiről nem kaptunk, és talán soha nem is fogunk igazán tiszta képet kapni, hiszen szubjektív, hogy az élők közül ki hogyan meséli/mesélte el az emlékeit, és erre két olyan fiatalember (Papp András és Térey János) ír ebből egy jó drámát, akik akkor nem is éltek. Egyetemi hallgatók is szerepelnek majd a darabban, összesen kb. 60 színész, ha jól emlékszem.
A képekből kivetítőn jópár darabot megmutatott, figyelve az arcokat, színtereket, hogy hogyan szeretné majd megcsinálni, visszaadni az eredeti hangulatot színpadon. Az egyik képnél megjegyezte, hogy filmen egyszer már sikerült, és a ház téglafalára, az előtte elmenő két ember ruhájára, viseletére, hajára mutatott.
Majd jó éjszakát kívántak mindenkinek. |
