Látom, felcsigáztam az érdeklődést a paleográfia iránt, ami normál esetben senkit sem érdekel, de egy hozzászólásommal sikerült népszerűsítenem:)))
Szóval, a Bécsi Nemzeti Könyvtár Kézirattárát először is nem úgy kell elképzelni, mint honi könyvtárainkat, ahol ezer pecsétes papír kell, hogy egy kódexet a kezedbe vehess, földi halandók is kézbe vehetik őket, ha betartják a szabályokat. Nos, minek is nekem a 9-10. századi kódexek? Mivel kutatásaim tárgya a görög nyelvtörténet, és úgy döntöttem, hogy az általam vizsgált szövegek zöme a fent említett Kézirattár még kiadatlan, kéziratos anyaga (ugyanis erre adnak pénzt a sógorok), nap mint nap görög nyelvű kódexekkel foglalkozom. Nyelvtörténeti szempontból elsősorban a 15-18. századi szövegek érdekelnek, de mivel a görög paleográfia tudományát teljes egészében szeretném elsajátítani, korábbi kéziratokkal is foglalkozom. A Kézirattár igazgatója, Gamillscheg professzor vezetésével, doktori óra keretében helyben tanulmányozzuk a görög kódexeket a legkorábbi, 6. századitól kezdve (Wiener Diokskurides). Célunk a kodikológiai és paleográfiai gyakorlat, többek között a kódexek datálásának(!) elsajátítása. Annus Anonymus Komnenos kódex még nem volt a kezemben, azt sem tudom, hogy van-e Bécsben ilyen. Különben nem kell ennyire csodálkozni azon, hogy itt hozzáférhetőek a kódexek, ha kijössz, Te is kézbe veheted őket. |
