Keresés

Szerintem holnap megtudom.

Vállalom, az vagyok.

Igen, szegény én:))

Persze, nézőtéren katting. De basszus, szó szerint minden kockára, és nem! Ritkán káromkodok úgy, hogy én is halljam, de akkor éppen jött, amit hozott az indulat!

És a Bűn és bűnhődésre sem tudom, hogy mivan, mert a kedves kollegina itten megyek-nem megyek, de akkor lemaradok, de mennék, de mégsem. Vagy az ő haját tépem ki, vagy az enyémet. Az övét.

Tatu sem tudja, hogy van-e jegye vagy nincs. Milyen világ ez, hgy a nők tartsanak folyton bizonytalanságban??

Elmegyek, leszólítok egy pasit, jössz velem színházba? Ez már a végső elkeseredés hangja...:)